Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

folt ellenészrevételeire, nem kelthetett a döntőbizottságban meggyőződést sem az alperes számítási anyagában az akadályoztatás alapjául felhozott ténykörülmények valóságos fennforgására, sem arra nézve, hogy ezen akadályok miatt az organizációs jegyzőkönyv felvételének időpontjában milyen mértékű többlettel lehetett számolni az egyes költségtényezők vonatkozásában. Az a körülmény, hogy a szerződő felek, illetőleg a tervező az organizációs jegyzőkönyvben nem rögzítették kellő részletességgel a jogszabályban előírt adatokat, s ehhez képest az alperes a „számítási anyag"-ot kellő ténybeli alátámasztás nélkül készítette el, nemcsak azt jelenti, hogy az utóbbinak nem lehet bizonyító erőt tulajdonítani, hanem azt is, hogy az alperesnek utólag kell bizonyítania, hogy a számítási anyagban megjelölt körülmények a valóságban fennforogtak és azok a számításokban feltüntetett költségtényezőkben, az ott megjelölt mértékű többletet okozták. Az alperes feladata tehát az említett tények bizonyítása. Szakértő igénybevétele csak akkor indokolt, ha a felperes nem tartja elfogadhatónak az alperes bizonyítékait az 5% pótigény megalapozására. A felperes keresetének elutasítása e részben kellő alap nélkül történt, mert a fentiek szerint az alperes, illetőleg helyette a szakértő nem tudta elfogadhatóan igazolni a 2%-ot meghaladó pótlékra vonatkozó igény jogszerűségét. Megnyugtató határozat hozatalához tehát szükség van a fentiek figyelembevételével folytatandó bizonyításkiegészítésre. (KGD III—81 985/1972. sz., BH 1973/1. sz. 34.) 297. Az építkezés engedélyezéséhez szükséges tervpéldányok — a tervezői díjszabás alkalmazása szempontjából — külön kikötés hiányában nem minősülnek olyan többletpéldánynak, amelyért külön ellenérték számítható fel [46/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM—ÁH sz. ut. 3. § (3) bek.]. (Legf. Bír. Gf. VII. 31 251/1974. sz., BH 1975/6. sz. 282. — L. 641. sorszám alatt.) 298. A szerződésben meghatározott legmagasabb hőigénybevétel túllépése miatt kikötött pótdíjat a fogyasztó akkor is köteles megfizetni, ha az energiaszolgáltató vállalat nem kötött a fogyasztó által igényelt, szükségleteinek kielégítésére elegendő hőmennyiség szolgáltatását tartalmazó szerződést [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 20. § (1) bek., 35. §, 38/1967. (ÁT 46.) NIM—ÁH sz. ut. 12. §, Ptk. 6. §]. (Legf. Bír. Gf. III. 33 005/1973. sz., BH 1975/4. sz. 191. — L. 386. sorszám alatt.) 299. Gyártásra és szerelésre kötött egységes vállalkozási szerződésben a vállalkozó által gyártott berendezéseket — a tartalékkeret szempontjából — anyagköltségként kell előirányozni [1/1968. (IV. 22.) KGM—NJM— KPM sz. r.-tel közzétett technológiai szerelési alapfeltételek 47. §, 68 030/1968. (ÁT 8.) KGM—ÁH sz. ut. 3. § (1) bek., 11. § (1) bek.]. (Legf. Bír. Gf. V. 30 378/1974. sz. BH 1975/6. sz. 281. — L. 699. sorszám alatt.) 300. Technológiai szerelési munkaeredmény részeként szolgáltatott alkatrészek (tartozékok) ellenértéke után a vállalkozó nem jogosult kereskedelmi hasznot felszámítani [68 030/1968. (ÁT 8.) KGM—ÁH sz. ut. 3. § (4) bek.]. A felperes különböző irányítástechnikai termékeket és műszereket szál174