Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

rűbb műszáki megoldás" cimén alaptalanul fizetett [Ptk. 474. §, 477. § (1) és (2) bek., 478. § (4) bek., 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 23. § (1) és (5) bek., 5/1968. (IV. 6.) ÉVM sz. r.-tel közzétett építési szerződési alapfeltételek 5. §, 44/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM—ÁH sz. ut. 29. (6) bek., 20/1972. (XII. 5.) ÉVM—ÁH sz. r. 33. § * 1/1968. (I. 30.) PM sz. r. 7. § (4) bek.] (Legf. Bír. Gf. VII. 32 780/1974. sz., BH 1975/12. sz. 570. — L. 662. sor­szám alatt.) 296. Építési-szerelési munka organizációs jegyzőkönyvében nemcsak a munkát akadályozó különleges helyszíni körülményeket, hanem az általuk okozott akadályoztatás mértékét is fel kell tüntetni [44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 19. §, 44/1967. (ÁT 1968.1.) ÉVM—ÁH sz. ut. 5. sz. mell.**]. Az Állami Fejlesztési Bank felperes a keresetében előadta, hogy számla­ellenőrzési feladatkörében ellenőrizte az alperes kivitelezőnek egy fonó­gyár fonalterjedelmesítő üzeme nagyberuházásként megvalósuló munkái­ról benyújtott számláját és abban az építési-szerelési munkák különleges körülményei miatt 622 944 Ft összegű túlszámlázást észlelt, melynek visz­szafizetésére kérte kötelezni az alperest. A kifogások jogosságát az alperes nem ismerte el. Az első fokon eljárt gazdasági döntőbizottság — szakértői bizonyítás le­folytatása után — a felperes keresetét elutasította, mivel az akadályoztatási pótlék felszámítását jogosnak találta. A határozat ellen a felperes fellebbezést nyújtott be. A különleges körülmények miatt felszámított pótlékra vonatkozó, 622 944 Ft összegű visszakövetelési igényével kapcsolatban a felperes fenn­tartotta azt az álláspontját, hogy az alperes által elszámolt 5% pótlékkal szemben az ármaximáló rendelkezéseknek az általa kimutatott 2% pótlék felel meg. A felperes hangsúlyozta, hogy a szakértő által elfogadott számí­tási anyag „csupán egy felsorolás, amely egyetlen konkrét tényadatot nem tartalmaz". A saját álláspontját az organizációs elrendezési terv, a műleírás, a költségvetések és végül az elszámolások figyelembevételével dolgozta ki és állapította meg az alperes számításaiban feltüntetett hozzávetőleges ada­tok túlzottságát. A Központi Gazdasági Döntőbizottság mint fellebbezési döntőbizottság a felperes fellebbezését alaposnak találta. A 44/1967. (ÁT 1968. 1.) ÉVM—ÁH számú utasítás 5. számú mellékleté­nek 8. pontja szerint az organizációs jegyzőkönyvben a beruházónak, a ki­vitelezőnek és a tervezőnek ,,az árképzést és a kivitelezés megszervezését befolyásoló egyéb adatok megállapításához ... rögzíteni kell... f) a munka­végzést befolyásoló körülményeket (veszélyesség, akadályoztatás stb.), azok mértékére, elhárítási lehetőségére vonatkozó adatokat". Az iratokhoz csatolt helyszíni bejárási jegyzőkönyv a következőket tar­talmazza: „A kivitelezés folyamán akadályoztatás merült fel, ennek tényé­ben a bizottság egyetért. (Üzemelő gyártelepen történő kivitelezés, két ge­nerálvállalkozó egyidejű tevékenysége stb.) Az akadályoztatási költség mér­tékének és elszámolásának módjában a kivitelező és a beruházó a szerző­* Hasonlóképpen rendelkezik a jelenleg hatályos 17/1975. (XII. 29.) ÉVM—ÁH sz. ren­delet 32. §-a. ** Helyette lásd a 17/1975. (XII. 29.) ÉVM—ÁH sz. r. 13. §-át. 172

Next

/
Thumbnails
Contents