Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)
282. A közreműködő nem kötelezhető az általa és a főkötelezett által fizetett kötbér közötti különbözet kártérítésként való megfizetésére, ha a főkötelezettel szemben a kötbérigény elévült [10/1966. (II. 14.) Korm. sz. r. 40. § (4) bek., 41. § (1), (2) bek., 53. § (2) bek., 57. §, 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r.31.§(l) bek. b) pont, Ptk. 326. § (3) bek., Pp. 389. § (3) bek.]. (Legf. Bír. Gf. VII. 30 324/1973. sz., BH 1974/1. sz. 30. — L. 452. sorszám alatt.) 283. Komplett berendezések exportja érdekében kötött belföldi szerződés megszegése miatt igény — eltérő rendelkezés hiányában — csak attól függően érvényesíthető, hogy a külföldi fél is érvényesíti-e szerződésszegésből eredő igényét a külkereskedelmi vállalat ellen [18/1957. (Kk. É. 14.) KKM sz. utasítással közzétett Ipari Exporttermékekre vonatkozó Szállítási Alapfeltételek E/15, sz. függeléke 113. § (1) bek., 44/1967. (XI. 5.) Korm. sz. r. 23. § (5) bek., 30. § (2) bek. c) pont, GKT 16/1973. sz.]. (Legf. Bír. Gf. V. 30 115/1973. sz., BH 1974/6. sz. 266. — L. 479. sorszám alatt.) 3.3.1 Árszabályozás 284. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Gazdasági Kollégiumának állásfoglalása az ár mint lényeges szerződési kikötés meghatározásáról és az árral összefüggő egyéb kérdésekről. A szerződéses fegyelem megerősítése és az árstabilitás, valamint a gazdálkodást irányító és a gazdálkodó szervezetek kellő orientálása érdekében szükséges összefoglalni és megerősíteni mindazokat a bírósági gyakorlatban érvényesülő elveket, amelyek az ár mint lényeges szerződési kikötés meghatározására vonatkoznak. Ezek az elvek az árszabályozó rendelkezések alkalmazása során közismerten éppen azoknak a jogalkalmazásban állandóan érvényesülő s az indokolatlan ármozgás megakadályozását célzó törekvéseknek az eredményeként alakultak ki, amelyeknek minél hatékonyabbá tétele gazdaságpolitikánk megvalósítását szolgálja. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének bevezetése óta a szerződések megkötése és teljesítése kapcsán vitás árkérdések aránylag elég gyakran merültek és merülnek fel. Az ilyen vitákban sokszor bíróságoknak kell dönteniük. Az ár meghatározása ugyanis a Polgári Perrendtartásban meghatározott hatásköri szabályok figyelembevételével bírósági feladattá lehet minden olyan termék (szolgáltatás) tekintetében, amelynek hatóságilag rögzített (határozott, fix) ára (díja) nincs. Bírósági útra tartozik ezen felül az olyan vita eldöntése is, amely a szocialista szervezetek között a megkötött szerződés teljesítése során az ár (ellenszolgáltatás) összegére vonatkozóan keletkezik. Az árvitás ügyekkel összefüggésben felmerült különféle kérdések rendezése céljából a gyakorlat megfelelő alakulása, illetőleg egyöntetűségének biztosítása érdekében számos iránymutatásra volt szükség. A bírósági gyakorlat kialakítása, kellő irányba terelése során mindig lényeges feladat volt az árak stabilitásának, az árszínvonal szilárdan tartásának biztosítása is. A bírósági gyakorlatban következetesen érvényesült továbbá az a törekvés is, hogy a szocialista szervezetek egymással kötött szerződései ré257