Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

esetleg már megkezdett termelést vagy a szolgáltatás teljesítését a felek folytatnák, illetőleg hogy a már meghatározott kötelezettségek teljesítését nyomban megkezdenék. További hátrányt jelentene, hogy azt a tevékeny­séget, amelyet a felek a korábbi semmis szerződés teljesítésének érdekében kifejtettek, szerződésen kívüli tevékenységnek kellene tekinteni, amelyhez nem fűzhetők a szerződéskötéssel szándékolt jogi és gazdasági következ­mények. Olyan álláspont tehát, amely szerint a tervszerződések semmissége nem orvosolható, ellentétes lenne a népgazdaság érdekével. Ezért helyesnek azt az álláspontot kell tekinteni, amely szerint a semmisség okának elenyészte a szerződés semmisségét visszamenő hatállyal orvosolja. Mindezek termé­szetesen vonatkoznak arra az esetre is, ha a szerződés azért volt semmis, mert az lehetetlen szolgáltatásra irányult [Ptk. 226. § (2) bek.], de a lehe­tetlenség utólag megszűnt. A fentiekből következik, hogy a feleknek a szerződés semmisségének ideje alatti tevékenységét az érvényessé vált szerződés alapján végzett tevékenységnek kell tekinteni és ehhez, valamint a szerződésben kikötött kötelezettségek nem teljesítéséhez ugyanazokat a következményeket kell fűzni, mint az eredetileg érvényesen létrejött szerződéshez. A szerződés időleges semmissége a szerződésszerű kötelezettségek telje­sítésében azonban zavart okozhat. Ezért kívánatos, hogy szükség esetén a felek a határidőket módosítsák. b) GKT 80/1973. sz.* BH 1973/10. sz. * Módosította a GKT 1/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/4. sz. 3.3 d) Tervszerződések módosítása 260. A bíróság a szocialista szervezetek egymás közötti szerződéseit a Ptk. 241. §-ának feltételei mellett abban az esetben is módosíthatja, ha szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn és a felek sem vetették magu­kat alá a bírósági eljárásnak. A Ptk. 241. §-a szerint: „A bíróság módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény foly­tán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti." A gazdasági fejlődés során a szocialista szervezetek széles körű szerző­déskötési szabadsága vált általánossá, és a szerződéskötési kötelezettséget a jogszabály csak kivételes jelleggel, szűkebb körben tartotta fenn. En­nek megfelelően már csak ehhez a szűkebb körhöz kapcsolódik a bíróság­nak a Ptk. 403. §-án alapuló az a joga, hogy a tervszerződéseket a jogsza­bályokban megállapított hatáskörének keretei között népgazdasági érdek­ből módosíthatja, megszüntetheti vagy felbonthatja. A Pp. 365. §-a (1) be­kezdésének a) pontjából kitűnően a bíróság ugyanígy járhat el az esetben, ha a felek megállapodtak, hogy a bíróság döntését magukra nézve kötele­zőnek ismerik el, a bírósági eljárásnak magukat alávetik. A Ptk. említett rendelkezéseinek összefüggéseit szem előtt tartva minde­nekelőtt az állapítható meg, hogy a szocialista szervezetek sajátos szerző­dési szabadsága nem jelent többletet a Ptk. 200. §-ának (1) bekezdésében meghatározott általános szerződési szabadsággal szemben, ezért nem te­245

Next

/
Thumbnails
Contents