Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

kinthető olyan új kategóriának, amely a Ptk. 241. §-ának alkalmazását kor­látozná vagy kizárná. A szóban forgó jogviszonyokban a Ptk. 241. §-a alkalmazásának egyik feltétele, hogy a felek között nincs akaratmegegyezés a szerződés módosí­tása tekintetében, hanem ezt csak az egyik fél kéri. A jogszabály egyébként kivételes jelleggel, meghatározott feltételek mellett („tartós jogviszony", „szerződéskötést követően beállott körülmény", „lényeges jogi érdek sé­relme") adja meg a bíróságnak azt a jogot, hogy a felek akaratviszonyába beavatkozzék, azt módosítsa. A törvény szövege nem hagy kétséget az iránt, hogy a szerződésmódosítási jog nem eljárási jogi alávetésen, hanem anyagi jogi felhatalmazáson alapul. Minthogy a bíróságnak ez a szerződésmódosítási joga anyagi jogi alapú, alávetésre mint eljárási előfeltételre nincs szükség. A bíróságot tehát a Ptk. 241. §-ában biztosított jog a szocialista szervezetek között létrejött bármely típusú szerződés vonatkozásában megilleti. A Ptk. 241. §-ához fűzött miniszteri indokolás szerint a szerződés bírósági módosítására mint rendkívüli intézkedésre nem egyetlen aktussal, hanem csak huzamos vagy ismétlődő szolgáltatásokkal teljesíthető szerződések esetén kerülhet sor. Szocialista szervezetek között ilyen tartós jogviszony­nak tekinthető pl. a bérlet, a fizetési módra vonatkozó, határozott időre szóló megállapodás, visszatérő (folytatólagos) jellegű szállítási szerződés. A Ptk. 241. §-a alkalmazásának szempontjából azonban ilyen „tartós" jel­legű az a szállítási vagy vállalkozási szerződés is, amelynek teljesítése a fe­lek magatartását egymás iránt hosszabb időre megszabja, még akkor is, ha a teljesítés végeredményben egyetlen aktussal megy végbe. (GKT 82/1973 * sz., BH 1973/10. sz.) * Módosította a GKT 3/1978. sz. állásfoglalás, BH 1978/6. sz. 261. A szerződés megkötése után a gyártásfejlesztésre vonatkozóan ho­zott kormányhatározat olyan körülmény, amely — egyéb feltételek mel­lett — a szerződés bírói módosítására vezethet (Ptk. 241. §). A felperes kazántelepe látja el gőzenergiával többek között az alperes üzemrészét. Az alperes tervbe vette ennek az üzemrésznek a fejlesztését. A fejlesztés megvalósítása esetén a korábbi egy-másfél to/ó gőzigénye há­rom to/ó-ra növekszik. Ennek, valamint két másik szomszédos vállalat gőz­szükségletének kielégítése érdekében, illetőleg a gőz termelésének növelé­se céljából a felperes saját kazántelepének rekonstrukcióját határozta el. Ennek megvalósítása céljából a felek szerződést kötöttek, amelyben az al­peres vállalta, hogy a rekonstrukciós beruházás megvalósításához részle­tekben 3 millió forinttal hozzájárul. Az alperes azonban az első részletet nem fizette meg, majd a szerződést felmondta. Ezt azonban a felperes nem fogadta el. A felperes a keresetében az esedékessé vált másfél millió forint és kama­tai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes a Ptk. 241. §-a alapján a szerződés módosítása iránt viszont­keresetet terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a hazai számítógépgyár­tás fejlesztése tárgyában hozott határozatban foglalt kormányprogram megvalósítása érdekében szükséges alkatrészgyártási feladatokból igen jelentőseket neki kell vállalnia. Ehhez nagymérvű beruházásra van szük­ség, azért beruházási pénzeszközeit át kellett csoportosítania. A kialakult 146

Next

/
Thumbnails
Contents