Görgey Károly (szerk.): A gazdasági perek döntvénytára. Bírósági határozatok 1. kötet, 1973-1975 (Budapest, 1978)

ben a közlő vállalatnak a szocialista szervezettől elvárható, kellő megfontolással és körültekintéssel kell eljárnia, mert válaszának, illetőleg további magatartásának következményeiért — még ha jóhiszeműségéhez kétség nem is fér — esetleg helyt kell állnia. Előzetes közlésének megerősítése ugyanis már nyilván túlmegy az egyszerű tájékoztatáson, és a szerződést illetően a másikat is szándékosan befolyásoló bizonyos elkötelezést jelent akkor is, ha ezáltal maga a szerződés még nem jön létre. Nincs viszont akadálya annak, hogy a közlő vállalat a közlésből eredhető esetleges megtérítési kötelezettséget eleve kifejezetten kizárja. Más a helyzet akkor, ha a felek között huzamosabb idő óta termelési együttműködési vagy kereskedelmi kapcsolat áll fenn, és az ennek keretében történt közlés szerint a kötelezetti pozícióban levő félnek annak szem előtt tartásával kell felkészülnie, hogy a kapcsolat továbbra is akként alakul, mint korábban. Ha ez a fél az ilyen körülmények között tett közlés alapján készül fel a szükséglet kielégítésére, illetőleg költekezik annak érdekében, eljárását általában jóhiszeműnek kell tekinteni, és a megrendelés esetleges elmaradásának következményeit ennek a figyelembevételével kell megítélni. A kifejtettekhez képest tehát a megrendelés elmaradása esetén lehetőség van a körülmények mérlegelésével hozott olyan döntésre, amely a megrendelői pozícióban levő vállalatot a kötelezetti pozícióban levő vállalat által — a szerződés megkötésében bízva — a teljesítés érdekében tett költekezésnek, elszenvedett kárnak egészben vagy részben való megtérítésére kötelezi, ha előzetes közlése — az említett mérlegelés után — az utóbbit felkészülésre indította, és az őt ért vagyoni hátrányok a kapacitás más célú kihasználása útján vagy egyéb módon nem térülnek meg. Mindezekre tekintettel azt a felet, amelyik valamely termékből meghatározott mennyiségre vonatkozó igényét a másik féllel előzetesen közölte, de utóbb megrendelést egyáltalában nem vagy csak kisebb mennyiségre tett, az eset körülményei szerint a másik félnek ezáltal-okozott kár megtérítésére lehet kötelezni. Hozzá kell azonban még tenni, hogy a szóban levő előzetes közlés — bár arra még a szerződéskötés előtt került sor és az nem is olyan nyilatkozat, amely a szerződés létrehozására alkalmas lenne — a megkötendő szerződéssel mégis szorosan összefügg, sőt megtétele éppen a szerződés reményében történt. Ha tehát az érdekelt vállalat — erre támaszkodva — a tőle elvárható körültekintéssel termelési előkészületeket tesz és ezekért anyagi áldozatot hoz, az ezek megtérítése iránt támasztott igénye eljárásjogi szempontból szerződésből folyóan érvényesített igényekkel azonos megítélés alá esik. A felek kölcsönös közlései, nyilatkozatai — tartalmuktól függően — szerződést is hozhatnak létre, de esetleg nem szállítási szerződést, hanem más kötelmet. Ilyen esetben az átvétel elmaradása esetén a szerződésszegés szabályai az irányadók. (GK 14. sz.,* BH 1973/8. sz.) * Módosította a GK 22. sz. állásfoglalás, BH 1978/5. sz. 4. Ha a termelő olyan teljesítési határidő alapulvételével tesz gyártási előkészületeket, amelyekről tudja, hogy a megrendelő szükségleteinek kielégítése szempontjából elfogadhatatlan, nem tekinthető jóhiszeműnek, ezért kárának megtérítését kellő alappal nem követelheti [Ptk. 6. §]. 11