Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

sával az 1. számú mellékletben foglalt részletes szabályoknak megfelelően kell megálla­pítani. Peradat, hogy az alperes igazgatója írásban közölte a felperessel a prémiumfelada­tokat és az azokhoz kapcsolódó prémium összegét is. Nem volt vitás az sem, hogy az alperes prémiumcsökkentő tényezőket is meghatá­rozott. A felperes prémiumát egyértelműen a második prémiumcsökkentő tényező miatt vonta meg. Elkerülte azonban a munkaügyi bíróság figyelmét, hogy az alperes a prémiumot ­a saját előírása szerint - kizárólag a „külön írásbeli határozatban megállapított mér­tékben" csökkenthétté volna. Ilyen határozatot azonban nem hozott. Nem tekinthető ilyen határozatnak az 1983. október 3-án és október 31-én kiadott utasítása, mert az elvégzendő munkafeladat elvégzésének elmaradása esetére nem írt elő prémiumcsökkentő százalékot. Ha a prémiumkitűzés olyan kifizetést korlátozó feltételeket tartalmaz, amelyek össze-* függésben vannak a prémiumfeladat teljesítésével, a munkáltatónak határozottan és egyértelműen a dolgozó tudomására kell hoznia azok mértékét vagy azt, hogy azokat akár a prémium kifizetését kizáró feltételként értékeli. Ellenkező esetben a munkál­tató tetszés szerint csökkenthetné vagy megvonhatná a prémiumot, annak ellenére, hogy a dolgozó a prémiumfeladatait egyébként teljesítette. Mindezekből következik, hogy a felperes prémiumigénye alapos. A kifejtettekre figyelemmel a munkaügyi döntőbizottság helytállóan mentesítette a felperest a prémiumelőleg visszafizetésének kötelezettsége alól és kötelezte az alpe­rest a felperest megillető 1983. I. félévi prémiuma megfizetésére. (M. törv. II. 10 034/1986. sz., BH1986/10. szám 435.) 90. A dolgozót prémium csak abban az esetben illeti meg, ha részére prémiumfeL adatot tűztek ki, és azt teljesítette. A prémiumfeladat kitűzése nem tartozik a munka, szerződésre (Mt. V. 62. §). A felperes 1983. október 25-től 1984. július 4-ig az alperes alkalmazásában állt mint a jogi és igazgatási osztály vezetője. A munkaszerződés szerint 7400 forint alapbéren felül - a kitűzéstől függően - 20% prémium illette. 1984-ben részére prémiumfeladatot nem tűztek ki, ezért az alperes a munkaviszony megszűnésekor prémiumot nem fo­lyósított. Az alperes bérosztálya 1984. augusztus 3-án az 1984. évi prémium időará­nyos része címén 6354 forintot fizetett ki a felperes részére - írásban előterjesztett kérelmére -, majd az 1984. augusztus 23-án kelt határozatával kötelezte őt a tévesen kifizetett prémium visszafizetésére az Mt. V. 65. §-ának (2) bekezdése alapján. A fel­peres a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelmében a határozat hatályon kívül helyezését kérte, továbbá szabadságmegváltás különbözete címén - a kifizetett prémiumra figyelemmel - 892 forintot igényelt. A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a kérelmet. Ennek meg­változtatása iránt a felperes - a kérelmével azonos tartalmú - keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság az ítéletével a munkaügyi döntőbizottság határozatát meg­változtatta, az alperes fizetési felszólítását hatályon kívül helyezte, és az alperest kö­telezte 580 forint prémiumkülönbözet megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint a felperes 20%-os prémiumra való jogosultsága a munkaszerződésben nyert rögzítést. így az alperesnek kötelessége lett volna e mérté­kig a felperes részére prémiumfeladatot kitűzni. Az alperes mulasztása miatt a felpe­rest anyagi károsodás nem érheti, ezért az alperes alaptalanul rendelte el a prémium visszafizetését azon a címen, hogy a részére prémiumfeladat nem volt kitűzve. A fel­94

Next

/
Thumbnails
Contents