Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

zett felperes 1983. február 19-től beszerzési csoportvezető munkakörben dolgozott az alperesnél. Munkaviszonyának létesítésekor már tovább tanult a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi kiegészítő szakán. E tanulmányaival kapcsolatban kötött az alperessel 1983. március l-jén tanulmányi szerződést. Ebben az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a felperesnek a jogsza­bályban meghatározott kedvezményeken felül megtéríti a tandíjat, az útiköltséget és esetenként a szállodai költséget, és az államvizsga letétele után a végzettségének meg­felelő munkakörben foglalkoztatja. A felperes vállalta, hogy az egyetemi tanulmányait eredményesen befejezi, és az ettől számított másfél évig, 1985. december 31-ig az al­peresnél dolgozik. A felperes 1984. július 3-án sikeres államvizsgát tett, amit az alperes személyzeti osztályának nyomban jelentett. Egyébként a tanulmányok befejezésének várható idő­pontját a tanulmányi szerződés is rögzítette, tehát az alperes nem volt e tekintetben bizonytalanságban. Az alperes - miután a közgazdasági egyetemi végzettséget igénylő állásokra 1984. május 11-én meghirdetett pályázati felhívása eredménytelen lett - a felperest szólította fel, hogy pályázza meg a számviteli osztályvezetői állást. A felperes így nyújtotta be 1984. augusztus 27-én a pályázatát. Az alperes egyébként csak ideiglenes megbízással, 1984. szeptember l-jétől 1985. augusztus 30-ig tartó időtartamra kívánta ezt a munka­kört a felperessel betölteni. Az állás betöltésével kapcsolatban hatáskörileg állásfog­lalásra jogosult vállalati pártvezetőség azonban még ezzel sem értett egyet, jóllehet a számviteli osztályvezetői létszámhely már 1983. július 1. óta betöltetlen volt. Ezt kö­vetően az alperes a felettes szervétől, a megyei tanács kereskedelmi osztályától is tá­mogatást és segítséget kért az ügyben a felsőbb pártszerv állásfoglalásának kialakítá­sához. Ilyen előzmények után azonban a felperes 1984. szeptember 21-én visszavonta a pályázati kérelmét, és kikérőlevél birtokában kérte más munkáltatóhoz való áthe­lyezését. Ehhez az áthelyezéshez az alperes 1984. október 1-jei időponttal hozzájárult. Az alperes 1984. október 15-én 27 452 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére szólította fel a felperest, aki e kötelezettség alól való mentesülése iránt kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. A munkaügyi döntőbizottság a határozatá­val elutasította a kérelmét. A felperesnek a döntőbizottsági határozat megváltoztatására irányuló keresetét a munkaügyi bíróság jogerős ítéletével elutasította. Megállapította, hogy az alperes nem követett el szerződésszegést, mert a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés 12.§-a (1) bekezdésének b)ésc) pontjai szerint biztosí­totta a tanulmányi szabadságot a felperesnek, és intézkedett a végzettségének meg­felelő munkakörbe helyezése iránt is. A tanulmányi szerződésben a felek nem állapod­tak meg abban, hogy az alperes milyen határidőig köteles a felperest a tanulmányai befejezését követően az egyetemi végzettségének megfelelő munkakörbe helyezni, ezért a jogvita eldöntésénél a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 138. számú állásfoglalásában megjelölt 3 hónap időtartam az irányadó. A munkáltató ez alatt az időszak alatt megtette a szükséges lépéseket, de a felperes a végső döntés előtt vissza­vonta a pályázatát, és megszüntette a munkaviszonyát. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A munkaügyi bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak a perben bizonyított döntő körülménynek, hogy az alperes bizonytalan helyzetet teremtett a felperes mun­kaköri elhelyezését illetően. A felperes egyetemi tanulmányainak befejezése előtt pá­lyázatot írt ki a felsőfokú közgazdasági végzettséget igénylő állások betöltésére, holott tudta, hogy a felperes nincs abban a helyzetben, hogy pályázhasson. Csak a pályázati kiírás eredménytelensége folytán vált lehetségessé, hogy - az időközben diplomát szer­44

Next

/
Thumbnails
Contents