Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

hogy a felperes által a munkaviszonya megszüntetésének időpontjában betöltött munkakör nem a tanulmányai alapján megszerzett végzettségének megfelelő' munkakör volt, a felperest szerződésszegés nem terheli, és mentesül a szerződésből folyó azon kötelezettsége alól, hogy a munkaviszonyát köteles a szerződésben kikötött időpontig fenntartani. [M. törv. I.10 246/1985. sz., BH1986/7. szám 294.J 32. /. Felsőfokú oktatási intézmény levelező tagozatán a munkaköréhez szükséges szakképzettség megszerzése végett továbbtanuló az a dolgozó, akinek az átlagkeresete a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladja, az utazási költségeinek megtérítésére csak akkor jogosult, ha e jogát a tanulmányi szerződésben kikötötték [6/1981. (XII. 29.) ÁBMHrek. 10. § a) pont, 13. § (1) bek.]. II. Nem tekinthető a tanulmányi szerződés megszegésének, ha a dolgozó a tanulmányait azért hagyta abba, mert az egészségi állapotában beállott változás következtében nem képes annak folytatására [Mt. V. 11. § (3) bek.]. A felperes 1977. szeptember 1-től pénzügyi csoportvezetőként dolgozott az alperesnél. Az alperes igazgatója 1980. május 12-én arra kötelezte, hogy a munkakörére előírt végzettséget a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán vagy a mérlegképes könyvelői tanfolyamon szerezze meg. A peres felek ezt követően 1983. június 27-én tanulmányi szerződést kötöttek. Ebben a felperes vállalta, hogy az 1983/84. tanévtől kezdődően a Pénzügyi és Számviteli Főiskola szakán üzemgazdász végzettséget szerez, és ezt követően 30 hónapig nem szünteti meg az alperessel fennálló munkaviszonyát. Az alperes ezzel szemben arra vállalt kötelezettséget, hogy biztosítja a tanulmányi szabadságot, az arra járó átlagkeresetet, a vizsgákra való felkészüléshez a fizetett szabadidőt és az útiköltséget. A felperes 1985. májusában egészségi okok miatt abbahagyta a tanulmányait, majd 1985. június 15-én megszüntette a munkaviszonyát. Erre figyelemmel az alperes 16 962 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére szólította fel, ezt az összeget azonban 11 494 forintra csökkentette. Miután a felperes vitatta a visszafizetési kötelezettségét a munkakörére előírt szakképzettséget szerezte volna meg -, kérte a fizetési felszólítás hatálytalanítását. Kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította, amelynek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, és mentesítette a felperest a tanulmányi költségek visszafizetésének kötelezettsége alól. Az ítélet indokolásának lényege szerint a 6/1981. (XII. 29.) ÁBMH rendelkezés 20. §-ának (1) bekezdése értelmében, ha a dolgozó a tanfolyamon a munkáltató, illetőleg hozzájárulásával társadalmi szerv kötelező kijelölése alapján vesz részt, a belföldi kiküldetésre vonatkozó rendelkezések szerint jogosult az utazási, élelmezési és szállásköltségeinek megtérítésére. A (2) bekezdés szerint a tanfolyamon való részvétellel kapcsolatos költségek közül a dolgozót csak az étkezés nyersanyagnormájának megfelelő összeg erejéig terjedő étkezési díj megtérítésére lehet kötelezni. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó kötelező kijelölésén alapuló tanfolyam költsége, tehát az utazási költség és a tanfolyam díja a munkáltatót terheli. A felperest a 4744 forint útiköltség-térítés és a tanfolyam díja a jogszabályban megjelölt kötelező kedvezményként illette meg, ezért azt nem lehet tanulmányi támogatásként visszakövetelni. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. 42