Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)
A jubileumi jutalom számításánál a jogszabály e rendelkezése irányadó abban az esetben is, ha a tanoncidő 1950. január l-jét megelőzően kezdődött. Ezen nem változtat a munkáltatónak a jogszabálytól eltérő esetleges jognyilatkozata sem, különösen akkor, ha az a társadalmi szabályzatnak minősülő törzsgárdaszabályzattal kapcsolatban keletkezett. Mindezek alapján tehát tévedett a munkaügyi bíróság, amikor elismerte a felperes jubileumi jutalomra való jogosultságát. (M. törv. II. 10 254/1987. sz., BH 1988/9. szám 326.) b) Határozott idejű munkaviszony 15. A határozott időre létesített munkaviszony megszűnésével a felek megállapodhatnak újabb, hasonló jellegű munkaviszony létesítésében. Érvénytelen azonban az újabb határozott időre szóló megállapodás, ha az a dolgozó valamilyen jogának csorbítására vezetne. Ilyen esetben a határozott időre kötött újabb munkaviszonyt határozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 6. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 21. o.) 16. A szerződéses rendszerben üzemeltetett üzletben foglalkoztatott dolgozóval határozott időre szóló munkaviszony is létesíthető. A munkaviszony időtartama meghatározható úgy is, hogy az a szerződés megszűnéséig tart, és amennyiben a szerződés valamelyik fél felmondása folytán a meghatározott idő eltelte előtt megszűnik, ezzel egyidejűleg a munkaviszony is megszűnik [Mt. 23. § (1) bek., Mt. V. 17. § (1) bek., 38/1980. (IX. 30.) MT r. 1. § (2) bek.]. A felperes férje az alperes által üzemeltetett eszpresszót 1982. május 31-én szerződéses üzemeltetésre vette át. A felperes 1982. július l-jén határozott időre létesített munkaviszonyt az alperessel, és ennek alapján - 2600 forint személyi alapbérrel - eladói munkakörben dolgozott a férje által vezetett üzletben. A munkaszerződés szerint tudomásul vette, hogy a munkaviszonya 1985. június 30-áig tart, és amennyiben a szövetkezetnek a szerződött boltvezetővel kötött szerződését annak lejárta előtt bármelyik fél felmondja, a munkaviszonya megszűnik. A felperes férje a szerződéses üzemeltetésre kötött szerződést 1984. május 15-én felmondta, ezért az alperes ezzel a nappal megszűntnek tekintette a felperes munkaviszonyát, és részére megküldte a munkakönyvét. A felperesnek a munkaügyi döntőbizottsághoz benyújtott kérelme a munkaviszonya helyreállítására irányult. A munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította a kérelmet, amelynek megváltoztatása érdekében a felperes keresetlevelet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperes munkaviszonyát állítsa helyre, és a munkakönyvi bejegyzést törölje. Az ítélet indokolásának lényege szerint a peres felek határozott időre kötöttek munkaszerződést, és a lejárat napját 1985. június 30-ában jelölték meg. A munkaszerződés utolsó előtti bekezdésében foglalt feltétel, amely bizonytalan időponthoz köti a munkaszerződés lejártát, jogszabályba ütközik, ellenkezik a munkajog alapelveivel. Az alperes az Mt. 28. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén csak felmondással szüntethette volna meg a munkaviszonyt. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. 22