Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról szóló 19/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint tárgyalást csak szabályszerűen megválasztott (kooptált) elnökből (elnökhelyettesből) és két tagból álló döntőbizottság tarthat. Ezt a jogszabályi rendelkezést az adott esetben eljárt munkaügyi döntőbizottság figyelmen kívül hagyta. A munkaügyi döntőbizottság ugyanis az 1983. június 30-án tartott tárgyaláson kéttagú tanácsban, míg az 1983. július 7-i tárgyaláson - melyen a döntőbizottság érdemi határozatot hozott - négytagú tanácsban járt el. Megállapítható tehát, hogy a munkaügyi döntőbizottság szabálytalan összetételű tanácsban járt el. A munkaügyi bíróságnak ezt hivatalból kellett volna észlelnie, és ezért a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül a munkaügyi döntőbizottság határozatának hatályon kívül helyezésével egyidejűleg a munkaügyi döntőbizottságot új eljárásra kellett volna utasítania [Pp. 357. § (2) bek.]. Mivel a munkaügyi bíróság ezt figyelmen kívül hagyta, az általa hozott ítélet törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság utal arra az alapvető ellentmondásra is, hogy a munkaügyi döntőbizottsági eljárásban a felperessel szemben félként csak a felperes új munkáltatója, míg a peres eljárásban - alperesként - csak a felperes korábbi munkáltatója szerepelt. A munkaügyi bíróság alapvető eljárási szabályt sértett azzal, hogy a munkaügyi vitában félként részt vett személyekre vonatkozó döntőbizottsági határozatot e személy perbenállása nélkül felülvizsgálta, illetve a döntőbizottság határozatát akként vizsgálta felül, hogy olyan személy vonatkozásában döntött, aki félként a döntőbizottsági eljárásban nem vett részt. A Legfelsőbb Bíróság a jogszabálysértések következtében a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét - a Pp. 274. §-ának (3) bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. (M. törv. I. 10 15911984. sz. BH1985/3. szám 124.) d) Eljárás megszüntetése 226. I. A munkaügyi döntőbizottsági eljárást meg kell szüntetni, ha a kérelmező meghalt vagy jogi személyisége megszűnt, kivéve ha jogutóda az eljárásba belépett. A jogutód igényét az eljárás megszűnése után újabb eljárásban is érvényesítheti. A dolgozó örököse nem léphet fel olyan igényekkel, amelyek a meghalt dolgozó személyéhez fűződtek. II. Ha a munkaügyi döntőbizottsági eljárás során a kérelmező ellenfele halt meg vagy jogi személyisége megszűnt, a kérelmező köteles a jogutód személyét bejelenteni. Ha e kötelezettségnek a kérelmező a döntőbizottság által megszabott határidő alatt nem tett eleget, az eljárást meg kell szüntetni. III. Ha a munkáltató megszűnése folytán a munkaügyi döntőbizottság is megszűnt, az eljárást a jogutód, a felettes egység vagy a volt munkahely szerint illetékes tanácsnál működő munkaügyi döntőbizottság folytatja. (Az MK 118. számú állásfoglalással módosított MK 85. számú állásfoglalás. Indokolása MEH1988. 86. o.) e) Új eljárás 227. Új eljárás kezdeményezésének alapja lehet olyan jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy más hatósági határozat is, amely a munkaügy döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedése után keletkezett. (AzMK 118. számú állásfoglalással módosított MKT2J1975. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988.131. o.) 236