Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

f) Bírósági út, illetőleg annak hiánya 228. A megyei (fővárosi) társadalombiztosítási tanács (mtt,FTT.) határozata - ha az érdekelt vasutasdolgozó, akkor a Vasutas Társadalombiztosítási Tanács (VTT) határozata - ellen az érdekelt a tanács székhelye szerint illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat. (Az MK139. számú állásfoglalással módosított MK126. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 148. o.) 229. A gazdasági társulás magasabb vezető állású dolgozójának - a munkaügyi vita fórumaként - nincs szolgálati felettese, s így munkaügyi vitájával közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat. (MK 130. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 117. o.) 230. A lakásfenntartó szövetkezet elnöke munkaügyi vitájának eldöntése végett közvetlenül a munkaügyi bírósághoz fordulhat [Mt. 4. §, 1971. évi III. tv. 20., 24. §, 1977. évi 12. tvr. 8. § (3) bek. b) pont, 22. §, Mt. V. 89. §, MK 130. sz.J. A felperes 1983. május 2-tól állt az alperes lakásfenntartó szövetkezet alkalmazásában mint elnök. A küldöttközgyűlés 1983. október 5-én az elnöki tisztségbó'l visszahívta. Megállapította a küldöttközgyűlés, hogy az Mt. V. 87. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a felmondási idő 11 hét, amelyet a felperes keresó'képtelenségének megszűnését követő' 16. naptól kell számítani. A felperes a határozatban foglalt kioktatása alapján keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz a munkaviszony megszüntetésének hatálytalanítása érdekében, minthogy ebben az időszakban táppénzes állományban volt. A munkaügyi bíróság az 1983. december 6-án tartott tárgyaláson hozott végzésével a keresetlevelet kérelemkénti elbírálása végett áttette a szövetkezet közgyűléséhez, és a pert a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján megszüntette. A végzés indokolása szerint a felperes mint munkaviszony keretében foglalkoztatott elnök magasabb vezető állású dolgozó, akinek munkaügyi vitájára az Mt. V. 89. §-ának (1) bekezdése vonatkozik, s e szerint munkaügyi vitáját a sérelmes intézkedést hozó közvetlen felettese (szolgálati felettes) bírálja el. Minthogy a munkaügyi bíróság szerint az 1971. évi III. törvény előírásai alapján a közgyűlés a küldöttgyűlés felettes szerve, ezért a munkaügyi vita elbírálása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. I A munkaügyi bíróság végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az 1982. évi 33. tvr.-tel módosított 1977. évi 12. tvr. 8. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik az elnök megválasztása, felmentése, illetve visszahívása. Egyébként a tvr. 22. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket - a közgyűlés (küldöttgyűlés) hatáskörébe tartozók kivételével - az igazgatóság gyakorolja, illetve teljesíti. A tvr. 8. §-ának a küldöttgyűlés megalakítására vonatkozó előírásai alapján is megállapítható, hogy mind a küldöttgyűlés, mind a közgyűlés önállóan jár el saját hatáskörében: a küldöttgyűlés nincs a közgyűlésnek alárendelve. Erre a következtetésre kell jutni az 1971. évi III. törvény 20. és 24. §-ának a hatáskörre vonatkozó rendelkezéseiből is. Mivel a közgyűlés nem tekinthető a küldöttgyűlés határozata tekintetében az Mt. V. 89. §-a szerinti szolgálati felettesnek, tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a pert megszüntette, és a kérelmet a közgyűléshez mint szolgálati feletteshez tette át. Az Mt. 4. §-a értelmében a dolgozó a munkaviszonyból folyó igényeinek érvényesítése céljából a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez fordulhat. A munkaügyi vitának magasabb vezető állású dolgozók esetében a szolgálati feletteshez való utalása nyil237