Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

molásáról, ennek ellenére a felszámolási eljárás időtartama alatt a munkabérkövetelés iránti igényét nem terjesztette elő, így az alperes jogutód nélküli megszűnése miatt igé­nyét mint elkésetten előterjesztett követelést a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében bírói úton nem érvényesítheti. A munkaügyi bíróság jogerős végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévedett - és ezáltal törvényt sértett - a munkaügyi bíróság, amikor idézés kibocsá­tása nélkül elutasította a felperes keresetlevelét. A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül akkor utasíthatja el, ha megállapítható, hogy a felperes követelése idő előtti, vagy - az elévülés esetét ide nem értve - bírói úton nem érvényesíthető. Az adott esetben ezek a feltételek nem állapíthatók meg. Az alperes felszámolási zárómérlegének elkészülte a felperes követelésének bírói úton való érvényesítését nem zárja ki. Ugyanis a szövetkezetek és a gazdasági társulások felszámolásáról szóló 20/1978. (IX. 5.) PM rendelet (továbbiakban: R.) 18. §-ának (3) bekezdése szerint ha a felszámolási eljárás befejezése után a gazdálkodó szerv elleni követelés válik ismertté, ez - az elévülési határidőn belül - érvényesíthető az illetékes területi (szakmai) szö­vetség rendelkezésére bocsátott vagyon erejéig. Különösen vonatkozik ez - a sorrendi­ség szempontjából - a R. 14. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a munkabér jellegű követelésekre. A jogszabály rendelkezése értelmében tehát a felszámolási eljárás befejezése után, a felszámolási zárómérleg, illetve vagyonfelosztási javaslatot tartalmazó zárójelentés elkészülte után is érvényesíthette a felperes a követelését az elévülési határidőn belül. A rendelkezésre álló peradatok alapján megalapozatlanul állapította meg a mun­kaügyi bíróság végzése indokolásában, hogy az alperes szövetkezet jogutód nélkül megszűnt. Az tényként állapítható meg, hogy az alperes felszámolási zárómérlege és vagyon­felosztási javaslatot tartalmazó zárójelentése elkészült, a még folyamatban levő ügyek intézését a Pénzintézeti Központ átvette, de nincs adat arra, hogy sor került az alperesi szövetkezet törzskönyvi nyilvántartásból való törlésére [R. 17. § (2) bekezdés]. A Pp. 349. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkaügyi vitában a munkaügyi döntőbizottság, valamint a szolgálati felettes határozata ellen a jogosult keresettel fordulhat a munkaügyi bírósághoz. Eljárásjogi szabályt sértett a munkaügyi bíróság, amikor nem észlelte, hogy a fel­peres kérelme tárgyában a szövetkezeti döntőbizottság határozatot még nem hozott. A R. 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a gazdálkodó szerv szövetkezeti vagy munkaügyi döntőbizottsága előtt a felszámolás elrende­lésekor folyamatban levő vagy a felszámolás elrendelése után keletkezett, munkavi­szonnyal összefüggő viták elbírálása a továbbiakban a gazdálkodó szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A kifejtettek alapján a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a fel­peres keresetlevelét a Pp. 129. §-a alapján a munkaügyi vita elbírálására illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz rendeli áttenni. Az ezzel ellentétes álláspont a kifej­tettek értelmében törvénysértő. (M. törv. I. 10 140/1985. sz., BH 198613. szám 124.) c) Döntőbizottság összetétele 225. Szabályszerű az összetétele a munkaügyi döntőbizottság tanácsának abban az esetben is, ha a tanácsban az elnök mellett az elnökhelyettes és egy tag járt el. (MKT Íj1984. számú állásfoglalás. Indokolása MEH1988.134. o.) 234

Next

/
Thumbnails
Contents