Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

kereseti kérelem esetén bírálhatja felül [Pp. 2. § (1) bek., 349. § (1) bek., 350. § (3) bek.] Az I. rendű alperes üzletvezetője, a II. rendű alperes üzletvezető-helyettese volt a felperes többszemélyes, szabadkasszás, önkiszolgáló rendszerű élelmiszerboltjának. Az alperesek az üzlet vezetését 1983. április 10-én vették át. Az 1983. április 11-én kelt nyilatkozatukban a 2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet 2.§-ának b) pontja alapján a boltban keletkező leltárhiányért teljes anyagi felelősséget vállaltak, és hozzájárultak T. R. és Cs. Z.-né beosztott dolgozókként való alkalmazásához is. A boltban az 1983. április 10-től 1983. július 14-ig terjedő leltáridőszakban 17 256 forint áruhiány és 177 forint göngyöleghiány keletkezett. A leltárhiányra tekintettel a felperes igazgatóságának elnöke az 1983. augusztus 31-én hozott határozatával az I. rendű alperest 9997 forint, a II. rendű alperest 7436 forint leltárhiány megfizetésére kötelezte. Az alperesek a határozat ellen kérelemmel fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz, amelyben a leltárhiány megfizetésének a kötelezettsége alól való mentesítésüket kérték. Arra hivatkoztak, hogy a leltárhiány rajtuk kívülálló okokból következett be, mert az üzletben nincsenek ellenőrző tükrök, és az eladói létszám nem volt teljes, a boltot lényegében ketten vezették. Kérték figyelembe venni szakmai gyakorlatlanságukat, és az előírt káló maximális mértékűre történő felemelését. A munkaügyi döntőbizottság a határozatával a megtérítendő leltárhiány összegét 16 251 forintra csökkentette, és ennek az összegnek 50-50%-ban állapította meg az alperesek megtérítési kötelezettségét. A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes nyújtott be keresetet a munkaügyi bírósághoz. A döntőbizottság határozatának megváltoztatását és az alpereseknek a 16 251 forint leltárhiány megfizetésére való kötelezését a munkabérük arányában kérte. Vitatta, hogy a leltárhiány az ellenőrző tükör hiánya és a létszámhiány miatt keletkezett. A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, a munkaügyi döntőbizottság határozatát, valamint a felperes megtérítési határozatát megváltoztatta és mentesítette az alpereseket a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól. Ezzel szemben úgy határozott, hogy az alperesek a leltárt követő 12 hónapban nem részesülhetnek prémiumban, illetőleg jutalékkiegészítésben, és nem kaphatnak a leltárhiány mértékéig év végi részesedést. ítélete indokolásában megállapította, hogy az alperesek-nem szűkített funkcióval rendeltetésszerűen használtak pénztárgépet. A pénztárgép ellenőrző szalagjának felhasználásával naponként volt pénztárzárás. E tényre tekintettel a 15/1980. (IX. 30.) BkM rendelettel módosított 5/1972. (III. 16.) BkM rendelet 1. §-ának (3) bekezdése alapján a bolt szoros elszámolású, ezért csak a 2/1968. (I. 16.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása jöhet szóba. A munkaügyi bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint az alperesek mint szabadkasszás üzlet vezetői a felelősségvállaló nyilatkozatuknak megfelelő leltárfelelősséggel tartoznak. A megyei bíróság az ítéletével helyben hagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Kifejtette, hogy az alperesek által vezetett üzlet szoros elszámolású, mert az alperesek a péntárgépet nem szűkített funkcióval használták. A mindkét fokú bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A munkaügyi döntőbizottság határozatát a felperes támadta meg keresettel. Az alperesek a döntőbizottság határozatának megváltoztatása végett nem nyújtottak be keresetet a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság ennek ellenére teljes egészében mentesítette az alpereseket a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól. 190