Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

teljesítménybérben dolgoztak a munkaszerződés mellékletét képező normajegyzék alapján. Ez utóbbi szerint a tisztítási norma keszegből 60 kg/óra, pontyból pedig 80 kg/óra személyenként. Az alperes elnöke az 1986. május 13-án hozott határozataival a felpereseket elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. Azt rótta a terhükre, hogy 1986. május 9-én a csoportvezető munkavégzésre utasító rendelkezését nem hajtották végre, munkahelyüket elhagyták, munkaidő alatt az öltözőben feküdtek. A csoportvezető és a főágazatvezető felszólítása ellenére több órán keresztül nem kezdték el a munkát, meg nem engedhető módon viselkedtek. A haltisztítási munka kellő időben való elvégzésének elmulasztása miatt a tisztított keszeget tömbbe kellett lefagyasztani, és ezzel kárt okoztak, továbbá a vendéglátó egységek részére elkészített halat is csak jelentős késedelemmel lehetett elszállítani. Súlyosítóként értékelte az alperes elnöke korábbi munkafegyelmet sértő, figyelmeztetéssel együttjáró magatartásukat, továbbá azt, hogy május 10-én, szabadnapon, a csomagoló dolgozókat a kár enyhítése végett munkára kellett berendelni. A felpereseknek a fegyelmi határozat hatálytalanítására irányuló kérelmeit a szövetkezet döntőbizottsága a határozataival elutasította, amelyeknek megváltoztatása érdekében keresetlevelet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a szövetkezeti döntőbizottság határozatát megváltoztatta, az elbocsátás fegyelmi büntetéseket 6 hónapi, 500 forint bércsökkentés fegyelmi büntetésre mérsékelte. Az ítélete indokolásának lényege szerint nem bizonyult valónak a perben az, hogy a felperesek magatartása, beszédmódja, munkája ellen korábban kifogás merült fel, ezért a súlyosító körülmény megállapítását mellőzte. Tényként állapította meg egyúttal, hogy a felperesek fegyelmi vétséget követtek el, amikor május 9-én a munkavégzést lassították, illetőleg a fegyelmi meghallgatásukig munkát nem végeztek. Enyhítőként értékelte a fegyelmi meghallgatás utáni munkavégzést és a másnapi kifogástalan munkájukat is. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A perben nem volt vitás, hogy a felperesek teljesítménybérben végezték a munkájukat, és a csoportvezető 1986. május 8-án a tudomásukra hozta, hogy május 9-én nagy mennyiségű halat kell megtisztítaniuk. Ezt megismételte május 9-én 1/2 7 óra tájban is. Az általa 8 órakor tartott ellenőrzés során azt tapasztalta, hogy a felperesek reggeliznek, és csak 100 kg halat tisztítottak, meg. Felszólítását követően a felperesek a munkát nem folytatták, vitatkoztak a bérezésükről, és így magatartásukat kénytelen volt jelenteni a főágazatvezetőnek. A felperesek ezen a napon délelőtt 11 óráig nem voltak hajlandók munkát végezni, az azonnal elrendelt fegyelmi eljárás keretében történt meghallgatásuk után kb. 13 óra után kezdtek csak dolgozni. A 100 kg hal megtisztítása egyébként - a normát és a hal minőségét figyelembe véve - fél órás munkát sem igényelt. A felperesek tudták azt, hogy B.-ről beérkezett a lehalászott 20 mázsa hal, azt meg kell tisztítani, mert a csomagolok gyorsfagyasztottként készítik elő, ennek ellenére 11 óráig egyszerűen nem vették fel a munkát. A reggeli órákban elkészített 100 kg hal után a munkahelyükre ki sem mentek, az öltözőben és az ebédlőben tartózkodtak. A felpereseknek ez a magatartása munkamegtagadásnak minősül. E munkamegtagadásuk viszont olyan súlyos fegyelmi vétség, amely az alperes gazdasági szervezetét tekintve a gazdasági eredményre is kihatással van. A munka megtagadásának objektív oka nem volt. Az alperes a munkát megszervezte, előre tájékoztatta a felpereseket a várható mennyiségről, az elvégzendő feladatokról, a halat behűtötte, a csomagolok munkahelyükön voltak. 174