Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A munkaügyi döntőbizottság elutasította a kérelmet. A felperes a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz. Állította, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója hatáskör hiányában hozott vele szemben elbocsátást kimondó határozatot. A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a munkaügyi döntőbizottság határozatát, hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és a felperes munkaviszonyát helyreállította. Kötelezte az alperest, hogy a felperes munkakönyvében a „kilépett" bejegyzést „áthelyezve" bejegyzésre módosítsa. Az ítélet indokolása szerint az Mt. V- [a 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet] módosításáról szóló 76/1982. (XII. 15.) MT rendelet az igazgatóhelyettes feletti fegyelmi jogkör gyakorlását az igazgatóra ruházta. Ennek megfelelően rendelkezik a vállalat szervezeti és működési szabályzata is. A jogszabály nem említ kivételt. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Helytállóan utalt a munkaügyi bíróság arra, hogy az Mt. V. 93. §-ának a 76/1982. (XII. 15.) MT rendelettel megállapított szövege értelmében a vállalat igazgatóhelyettese felett a fegyelmi jogkört az igazgató gyakorolja, és a rendelkezés alól a jogszabály nem említ kivételt. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy a vállalat felett felügyeletet gyakorló szerv sem jogosult az igazgatóhelyettes felett a fegyelmi jogkör gyakorlását magához vonni. Tény, hogy az alperes igazgatójával és a felperessel szemben egyidejűleg indult fegyelmi eljárás. Az igazgatóval szemben - az Mt. V. 91. §-ának (1) bekezdése szerint az alapító szerv, illetve az általa a felügyelet ellátására kijelölt szerv gyakorolja a fegyelmi jogkört. Ez a szerv pedig - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában - az alacsonyabb beosztású igazgatóhelyettes fegyelmi ügyét is magához vonhatja, ha a fegyelmi vétségek összefüggése miatt úgy ítéli meg, hogy az igazgatótól az igazgatóhelyettessel szemben nem várható a fegyelmi eljárás tárgyilagos lefolytatása, vagy az igazgató a fegyelmi eljárás lefolytatására - állásából való felfüggesztése miatt - nem jogosult. A kisvállalatot alapító Z. Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta, hogy az alperes igazgatójával szemben folytatott fegyelmi eljáráson kívül az igazgatóhelyettes elleni fegyelmi eljárást is a termelés-ellátás-felügyeleti osztály folytassa le. Tévedett tehát a munkaügyi bíróság, amikor a felperes ellen a felügyeleti szerv által meghozott fegyelmi határozatot hatáskör hiánya miatt helyezte hatályon kívül. A munkaügyi bíróság elfoglalt jogi álláspontja miatt nem bocsátkozott annak perrendszerű vizsgálatába, hogy a felperes a terhére rótt cselekményeket elkövette-e. A fegyelmi felelősséggel kapcsolatos, kellően felderített tényállás alapján lehet csak aggály nélkül állást foglalni abban a kérdésben, hogy a felperes elkövette-e a terhére rótt fegyelmi vétségeket, és azokkal arányban áll-e az elbocsátás fegyelmi büntetés. Az utóbb említett fegyelmi vétség ugyanis független azoktól a cselekményektől, amelyek a büntetőeljárás tárgyát képezik, és amelyek vonatkozásában még nem hoztak jogerős büntető ítéletet. (M. törv. II. 10 233/1984. sz. BH 1985/3. szám 121.) d) Fegyelmi vita tárgya 122. Igazolatlan távollétnek minősül és fegyelmi felelősségre vonás alapjául szolgálhat, ha a dolgozó munkahelyétől azért van távol, mert keresőképtelenségét szándékosan maga okozta vagy gyógyulását szándékosan késleltette. (MK 60. számú állásfoglalás. Indokolása MEH 1988. 67. o.) 134