Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

Nem kifogásolható egyes törzsgárdaszabályzatoknak az együttes határozat keretében alkotott olyan rendelkezése, hogy a dolgozónak a megbecsülés kifejezésre juttatása időpontjában munkaviszonyban kell állnia a gazdálkodó szervezettel annak érdekében, hogy e megbecsülésben részesülhessen. Az ilyen rendelkezést korlátozó vagy annak jogi tartalmával ellenkező szabályozás azonban - azon túl, hogy nem fér öszsze a jogszabálynak a munkaviszony fogalmával összefüggő elveivel - ellentétes az együttes határozatban kifejezésre juttatott, a törzsgárdatagság megbecsülését célzó irányelvekkel. A felperes 1983. november 7-én munkaviszonyban állt az alperessel. Az alperes törzsgárdaszabályzata a törzsgárdajutalom kifizetését alapvetően a kifizetés napján fennálló munkaviszony fennállásától teszi függővé. Minthogy a szabályzatnak az a rendelkezése, amely szerint a törzsgárdatagja abban az esetben sem jogosult a törzsgárdatagsággal járó anyagi megbecsülésre, ha annak kifizetése napján a felmondási idejét tölti, nem fér össze sem a jogszabálynak a munkaviszony fogalmával összegüggő elveivel, sem az együttes határozatban kifejezésre juttatott, a törzsgárdatagság megbecsülését célzó elvekkel, e rendelkezést miután a felperes a szabályzat egyéb feltételeinek megfelel - figyelmen kívül kell hagyni. A kifejtettekhez képest a felperes alanyi jogot szerzett az Őt a törzsgárdaszabályzat alapján megillető jutalomra. (M. törv. II. 10 059/1985. sz., BH 1985/10. szám 403.) j) Átlagkereset 112. a) Állampolgári kötelezettségét teljesítő dolgozónak a munkáltató a kiesett munkaidőre átlagkeresetet akkor köteles megtéríteni, ha a dolgozó e kötelezettségének munkaidőn kívül nem tehetett eleget. b) Az átlagkereset megtérítése szempontjából kötelező orvosi vizsgálatnak azt az orvosi vizsgálatot kell tekinteni, amelyen a dolgozó egészségi állapotától függetlenül jogszabály rendelkezése alapján köteles megjelenni. (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK23. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH1988. 41. o.) 113. /. A terheség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörben elért átlagkeresete munkaszünetelés esetén is megilleti. Ugyancsak az előző átlagkeresetére jogosult akkor is, ha áthelyezése: a) rövidebb munkaidejű munkakörbe vagy ha b) éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt. II. A terhes nő ideglenesen hosszabb munkaidejű munkakörbe csak hozzájárulása esetén helyezhető át. III. A csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbefogadó nőt illetik meg. (Az MK 102. sz., a 118. sz., a 135. sz. és a 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 57. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 64. o.) 114. Azt a dolgozót, aki munkáltatója utasítására ideiglenes jelleggel külföldön munkát végez, a kiküldetés tartama alatt átlagkereset vagy a megállapodás alapján meghatározott kereset illeti meg akkor is, ha a kiküldetés alatt túlmunkát teljesít. (Az MK 139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK 96. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 100. o.) 115. Ha a dolgozó nőt terhessége miatt orvosi javaslatra más munkakörbe helyezték át, a munkakörére irányadó teljesítményelszámolás szerint járó munkabér helyett 125