Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 4. kötet, 1985-1989 (Budapest, 1990)

A peradatok alapján megállapította a munkaügyi bíróság, hogy a felperes 1986. július 1. napjától az alperesek részére a folytonos munkarend alapján járó műszakpótlékot azért fizeti, mert az ettó'l az időponttól hatályos kollektív szerződés a munkakörök felsorolását kiegészítette, és az alperesek mint megszakítás nélkül üzemelő munkahelyekre beosztott fizikai és nem fizikai dolgozók a műszakpótlékra jogosultak. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Tévesen állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy az alperesek a 15/1977. (V. 22.) MT rendelet alapján nem jogosultak a folyamatos műszakpótlékra, mert a kollektív szerzó'dés a folytonos munkarendben foglalkoztatottak között az alperesek által betöltött munkaköröket nem említette. A peradatok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy az alperesek a folytonos munkarendre vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatott dolgozók szolgálatuk váltásos rendszerű, szolgálati idejük a 12 órát eléri, illetve meghaladja. A 15/1977. (V. 22.) MT rendeletben meghatározott feltételek esetén a dolgozót a műszakpótlék megilleti. A perbeli időszakra hatályos kollektív szerződés e jogszabálylyal ellentétben mulasztotta el az alperesi munkakörök feltüntetését. Ezt az 1986. július l-jétől hatályos kollektív szerződésben pótolta a vállalat. A jogszabály kötelező erejű rendelkezéséhez képest hiányos kollektív szerződés figyelmen kívül hagyásával a munkaügyi döntőbizottság helyesen döntött. Ezért a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a felperes keresetét elutasítja, és a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályában fenntartja. Az ezzel ellentétes döntés törvénysértő. (M. törv. I.10 012/1988. sz., BH1988/11. szám 420.) e) A túlmunka ellenértéke 99. /. A túlórapótlék számítása szempontjából a dolgozó rendes napi munkaideje előtt és után végzett túlmunkák egyfolytában végzett túlmunkának számítanak. II. Nem jár túlórapótlék a munkaközi szünet idejére. (Az MK118. sz. és az MK139. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított MK81. számú állásfoglalás. Indokolását lásd MEH 1988. 84. o.) 100. /. A havi munkaidőkereten felül teljesített munka túlmunka, amelynek díjazása esetén a dolgozót a rendes munkabéren felül pótlék is megilleti [Mt. V. 43. § (1) bek., 17/1979. (XII. 1.) MüMr. 29. § (l)és(2) bek.]. II. Ha a munkáltató a munkaviszony fennállása alatt több munkabért fizetett ki a dolgozónak, mint amennyi a ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján megillette, a többletet a munkaviszony megszűnése esetén nem számíthatja be a dolgozónak járó szabadságmegváltásba, hanem a tévesen kifizetett munkabérre vonatkozó szabályok szerint követelheti vissza [Mt. V. 65. § (1) bek., 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH rend. 4. § (1) bek.]. III. A túlmunkáért ellenértékre jogosult dolgozót a munkaszüneti napon végzett munkáért az e napra számított átlagkeresetén felül az aznapi munkáért járó díjazás is megilleti [Mt. 41. § (2) bek., 17/1979. (XII. 1.) MüM r. 39. § (2) bek., Pp. 213. § (1) bek.]. IV. Költségvetési szerv rendszeresen éjszakai műszakban szolgálatot teljesítő dolgozója éjszakai pótlékra jogosult [Mt. V. 42. §, 17/1979. (XII. 1.) MüM r. 27. § (1) bek., 21/1979. (XII. 28.) MüM r. 5. §]. A nyugdíjas felperes az alperessel 1980. március l-jén határozott időre - az év végéig - szóló munkaszerződést kötött a d.-i Vidámpark éjjeliőri feladatainak ellátá106