Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

szerződést, amikor a munkaviszonyát — a munkaviszonyban töltendő idő tekintetében tett eredeti vállalása ellenére — idő előtt megszüntette. Szerződésszegése hiányában pedig nem tartozik a részére folyósított tanulmányi támogatást visszafizetni. A munkaügyi bíróság tehát akkor járt volna el helytállóan, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatva mentesíti a felperest a visszafizetési kötelezettség aiól. \M. törv. II. 10 366/1982/3. sz.) 64. 1980. január l-e előtt kötött tanulmányi szerződés alapján a munkáltatót csak abban az esetben terheli az a kötelezettség, hogy a dolgozol a végzettségének megszerzése után az annak megfelelő munkakörben foglalkoztassa, ha a szerződésben ezt kifejezetten vállalta (Mt. V. 11. § (2) bek., 5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 6. §). A peres felek 1977. április 6-án kötöttek egymással tanulmányi szerződést az áruforgalmi előadó munkakörben alkalmazott felperesnek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem esti tagozatán folytatott tanulmánya támogatására. A szerződésben az alperes 21 nap tanulmányi szabadság, a vizsgákon való részvétel érdekében szabad idő adását és a tanulmányi kedvezmények teljes tartamára átlagkereset fizetését vállalta. A felperes ezzel szemben vállalta, hogy egyetemi tanulmányai befejezését követően négy évig nem szünteti meg az alperessel fennálló munkaviszonyát. A felperes 1982. június 22-én szerzett okleveles közgazdász képesítést. Munkaviszonya — felmondása folytán — 1982. július 21. napján szűnt meg. Emiatt az alperes 1982. július 19-én 12 390 forint tanulmányi támogatás visszafizetésére szólította fel. A felperesnek a tanulmányi támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól való mentesülés iránt előterjesztett kérelmét a munkaügyi döntőbizottság a határozatával elutasította. A keresetlevele alapján azonban a munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a döntőbizottság határozatát, a fizetési felszólítást hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolásának lényege szerint a tanulmányi szerződés nem felel meg az Mt. V. 11. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, miután az alperes nem vállalt olyan kötelezettséget, hogy a felperest a tanulmányai befejezését követően a megszerzett végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatja. Ehhez képest pedig a felperes nem tekinthető szerződésszegőnek. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. A felek a tanulmányi szerződést 1977-ben kötötték meg. Az ebben az időszakban hatályban volt 5 1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 6. §-ának (1) bekezdése szerint a tanulmányi szerződés részletes feltételeit — különösen a támogatás mértéke, rendszere, a munkába állás időpontja, a vállalatnál eltöltendő idő tartama tekintetében — a felek határozzák meg. Ezek között rendelkezni kell arról is, hogy a vállalat a képzés befejezését követően biztosítja-e a tanfolyam jellegének, az iskolai végzettségnek megfelelően a dolgozó foglalkoztatását. A felhívott jogszabály tehát — amelyet 1980. január hó 1-ével helyeztek hatályon kívül — nem kötelezte a munkáltatót, hogy a tanulmányi szerződésben vállalja a dolgozónak képzettsége szerinti foglalkoztatását. 72