Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

te, az alperes azonban továbbra is távfűtési ügyintézői munkakörben fog­lalkoztatta. Ezért a felperes a munkaviszonyát 1981. február 23-án meg­szüntette, áthelyezéséhez az alperes is hozzájárult. Az áthelyezéshez való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatában az alperes közölte a felperessel hogy a tanulmányi szerződés alapján nyújtott 8900 forint támogatásból a tanfolyam befejeztét követő négy hónapi ledolgozott idő figyelembevéte­lével 7417 forint visszafizetésére tart igényt. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes követett el vele szemben szerződésszegést, mert a tanfolyam elvégzése után nem a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta. Munkaügyi vitát kezdeményezett a visszafizetési kötelezettség alóli mentesítése érdekében. Kérelmét a mun­kaügyi döntőbizottság elutasította. A döntőbizottság határozata ellen a fel­peres a munkaügyi bírósághoz fordult, a keresetében változatlanul fenn­tartotta a döntőbizottsági eljárásban előterjesztett kérelmét. A munkaügyi bíróság az ítéletében a felperes által visszafizetendő össze­get 3934 forintra mérsékelte. Ezt meghaladó részében a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság ítéletének indokaiban megállapította, hogy az al­peres 1979. április havában energetikus munkakörben alkalmazott egy dol­gozót, így a felperesnek számolnia kellett azzal, hogy az alperes a szerző­désben foglaltakat nem tudja teljesíteni. Ennek ellenére nem kérte a tanul­mányi szerződés felbontását. Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a felperes a távfűtési ügyintézői munkakörben is ellát energetikusi részfel­adatokat. Mindezeket mérlegelve úgy találta, hogy a felperes a tanfolyam­mal kapcsolatos költségeknek csak egy részét, a tanfolyamdíjat és az úti­költséget tartozik visszafizetni. Ezeknek a le nem töltött idővel arányos ré­szét 3934 forintban határozta meg. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Áz alperes a felperessel kötött tanulmányi szerződésben arra vállalt kö­telezettséget, hogy a felsőfokú energetikusi tanfolyam eredményes elvég­zése után a végzettségének megfelelő munkakörben fogja foglalkoztatni. Ennek a szerződésben vállalt kötelezettségének azonban nem tett eleget, mert a felperest továbbra is távfűtési ügyintézőként foglalkoztatta. E mun­kakör betöltéséhez a kollektív szerződés sem írja elő felsőfokú energetikusi tanfolyam elvégzését. A 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (Mt. V.) 11. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó köte­lezettségei alól. Az alperes lényeges szerződésszegést követett el azzal, hogy a tanfolyam eredményes elvégzése után nem a végzettségnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta a felperest. Ennek következtében a felperes mentesült a ta­nulmányok folytatása érdekében részére nyújtott támogatás visszafizetésé­nek kötelezettsége alól, a támogatást még a munkaügyi bíróság által meg­állapított mértékben sem köteles megtéríteni. (M. törv. 1. 10 188/1981. sz., BH 1981/12. szám 523.) 57. Ha a munkáltató a nappali tagozatos képzésben részt vett dolgozót — szerződésszegése esetén — a munkaviszonyra vonatkozó szabályok sze­rint kötelezi a tanulmányi támogatás visszafizetésére, a dolgozó nem zár­63

Next

/
Thumbnails
Contents