Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)
te, az alperes azonban továbbra is távfűtési ügyintézői munkakörben foglalkoztatta. Ezért a felperes a munkaviszonyát 1981. február 23-án megszüntette, áthelyezéséhez az alperes is hozzájárult. Az áthelyezéshez való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozatában az alperes közölte a felperessel hogy a tanulmányi szerződés alapján nyújtott 8900 forint támogatásból a tanfolyam befejeztét követő négy hónapi ledolgozott idő figyelembevételével 7417 forint visszafizetésére tart igényt. A felperes arra hivatkozott, hogy az alperes követett el vele szemben szerződésszegést, mert a tanfolyam elvégzése után nem a végzettségének megfelelő munkakörben foglalkoztatta. Munkaügyi vitát kezdeményezett a visszafizetési kötelezettség alóli mentesítése érdekében. Kérelmét a munkaügyi döntőbizottság elutasította. A döntőbizottság határozata ellen a felperes a munkaügyi bírósághoz fordult, a keresetében változatlanul fenntartotta a döntőbizottsági eljárásban előterjesztett kérelmét. A munkaügyi bíróság az ítéletében a felperes által visszafizetendő összeget 3934 forintra mérsékelte. Ezt meghaladó részében a felperes keresetét elutasította. A munkaügyi bíróság ítéletének indokaiban megállapította, hogy az alperes 1979. április havában energetikus munkakörben alkalmazott egy dolgozót, így a felperesnek számolnia kellett azzal, hogy az alperes a szerződésben foglaltakat nem tudja teljesíteni. Ennek ellenére nem kérte a tanulmányi szerződés felbontását. Figyelembe vette a bíróság azt is, hogy a felperes a távfűtési ügyintézői munkakörben is ellát energetikusi részfeladatokat. Mindezeket mérlegelve úgy találta, hogy a felperes a tanfolyammal kapcsolatos költségeknek csak egy részét, a tanfolyamdíjat és az útiköltséget tartozik visszafizetni. Ezeknek a le nem töltött idővel arányos részét 3934 forintban határozta meg. A munkaügyi bíróság ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Áz alperes a felperessel kötött tanulmányi szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a felsőfokú energetikusi tanfolyam eredményes elvégzése után a végzettségének megfelelő munkakörben fogja foglalkoztatni. Ennek a szerződésben vállalt kötelezettségének azonban nem tett eleget, mert a felperest továbbra is távfűtési ügyintézőként foglalkoztatta. E munkakör betöltéséhez a kollektív szerződés sem írja elő felsőfokú energetikusi tanfolyam elvégzését. A 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (Mt. V.) 11. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a munkáltató a támogatást nem biztosítja vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól. Az alperes lényeges szerződésszegést követett el azzal, hogy a tanfolyam eredményes elvégzése után nem a végzettségnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta a felperest. Ennek következtében a felperes mentesült a tanulmányok folytatása érdekében részére nyújtott támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól, a támogatást még a munkaügyi bíróság által megállapított mértékben sem köteles megtéríteni. (M. törv. 1. 10 188/1981. sz., BH 1981/12. szám 523.) 57. Ha a munkáltató a nappali tagozatos képzésben részt vett dolgozót — szerződésszegése esetén — a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint kötelezi a tanulmányi támogatás visszafizetésére, a dolgozó nem zár63