Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

kötött tanulmányi szerződés megszegésével kapcsolatos vita nem munkaügyi vita, eldöntése az általános hatáskörű és nem a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Az előzőekből következik, hogy az alperesnek a per tárgyául szolgáló követelése polgári jogi igény, következésképpen az alperes azt az igényét a munkaviszonyból származó követelésekre meghatározott módon érvényesíthette volna. Minthogy ezt mégis megtette, a felperes nem volt elzárható attól a jogától, hogy a reá nézve sérelmes vállalati intézkedés ellen munkaügyi vitát indítson, illetőleg ebből a célból a munkaügyi vitát eldöntő szervekhez forduljon (Mt. 4. §). Ez a jogvita — eljárásjogi értelemben — eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában akkor is munkaügyi vitának minősül, ha a felek egymás közötti jogviszonyára egyébként nem a munkajog, hanem a polgári jog szabályai az irányadók. Ellenkező jogértelmezés mellett ugyanis nem volna olyan bírósági fórum, amely az esetleges polgári jogi igény érvényesítése tárgyában tévesen kiadott vállalati intézkedés (határozat, fizetési felszólítás, MIL-lapra bejegyzés), illetőleg az ügyben hozott döntőbizottsági határozat ellen megfelelő jogorvoslatot nyújthatna. Mindezekre tekintettel a munkaügyi bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatja, és az alperes fizetési felszólítását a 3047 forint utazási kedvezmény visszafizetésére kötelező részében hatályon kívül helyezi. A felperes a keresetével az alperes által kiadott fizetési felszólítást csupán a 3047 forint utazási kedvezmény visszafizetésére kötelező részében támadta meg. Jogorvoslat hiányában a fizetési felszólítás az 5750 forint társadalmi tanulmányi ösztöndíj visszafizetésére kötelező részében jogerőre emelkedett. (M. törv. II. 10 057/1979/2. sz., BH 1980/5. szám 188.) 53. Ha a dolgozó a vállalat, illetőleg hozzájárulásával társadalmi szerv kötelező kijelölése alapján vesz részt tanfolyamon, a belföldi kiküldetésekre vonatkozó rendelkezések szerint jogosult az utazási, élelmezési és szállásköltségeinek megtérítésére, valamint a tanfolyam miatt munkából távol töltött időre átlagkeresetére. A felperes software fejlesztő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az 1980. április hó 14-től május hó 16. napjáig terjedő időszak alatt részt vett a SZÁMOK „Assembler programozási nyelv" elnevezésű intenzív tanfolyamán. Egyértelmű peradat, hogy a felek a tanfolyam látogatására vonatkozó, írásba foglalt tanulmányi szerződést utólag, annak befejezését követően, 1980. júniusában kötötték meg. E szerződés lényeges tartalma szerint az alperes vállalta a tanfolyam részvételi díjának, a SZÁMOK által igényelt szállás és ellátás költségének a kifizetését, valamint munkaidő-kedvezményt adott. A felperes ezzel szemben vállalta a tanfolyam eredményes elvégzését, valamint azt, hogy annak befejezését követően egy évig fenntartja a munkaviszonyát az alperessel. A felperes munkaviszonya — felmondás alapján — 1980. október 58