Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Döntését arra alapította, hogy a felperes választott szakszervezeti tisztségviselő, 1980 óta a közgazdasági bizottság elnöke. Az alperes a fegyelmi eljárás megindításakor nem szerezte be a felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértését, ami az eljárási szabályok olyan súlyos megsértésének minősül, hogy annak alapján a fegyelmi határozatot hatálytalanítani kell. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az alperes a felperesnek azzal az állításával szemben, hogy választott szakszervezeti tisztségviselő volt, arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes a munkaverseny-bizottság elnöke volt. Ez a bizottság azonban csak a vállalat szervezeti felépítésében szerepel, tehát nem szakszervezeti szerv. Ennélfogva a felperes nem volt választott szakszervezeti tisztségviselő. A munkaügyi bíróság a felek egymással teljesen ellentétes előadása ellenére sem folytatott le az eljárási szabályoknak megfelelő bizonyítási eljárást. Az alperes állítására figyelemmel az új eljárás során be kell szerezni a „Szervezeti és Működési Szabályzat"-ot, amelynek alapján feltehetően meg lehet állapítani, hogy a munkaverseny-bizottság társadalmi munkabizottságnak vagy az alperes szervezetébe illeszkedő más bizottságnak minősül-e. Ha a szóban levő munkaverseny-bizottság társadalmi munkabizottságnak lenne minősíthető, a felperest az Mt. 16. §-ában meghatározott védelem illette meg. Ebben az esetben pedig csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyetértése esetén indulhatott volna fegyelmi eljárás a felperessel szemben. (Mt. V. 4. §) (M. törv. II. 10 085/1983. sz., BH 1989/9. szám 375.) c) A munkaügyi döntőbizottsági tag munkajogi védelme 18. A munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyettesét, tagjait és póttagjait ugyanolyan munkajogi védelem illeti meg, mint a szakszervezeti tisztségviselőket. E tisztségviselők ellen fegyelmi eljárást csak a közvétlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése esetén lehet indítani. Az egyetértését a felsőbb szakszervezeti szervnek mint testületnek és nem valamely tisztségviselőjének kell megadnia előzetesen, írásban, a kifejezett hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatával [Mt. 56. § (3) bek., 63. § (3) bek., Mt. V. 7. § (3) bek.]3 Az alperes 1977. október 25-én a felperest megrovás fegyelmi büntetésben részesítette azért, mert 1977. szeptember 29—30. napjain engedély nélkül távol maradt .munkahelyétől. Az alperes intézkedése ellen benyújtott panaszt a döntőbizottság elutasította. A felperes keresetet terjesztett a munkaügyi bírósághoz és kérte a döntőbizottsági határozat megváltoztatását, illetve a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését. A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Rámutatott 3 Ezt a rendelkezést az új Mt. V. 4. §-a tartalmazza. 29