Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

A felmondásnak az Mt. 17. §-a szempontjából történő vizsgálata alapján sem lehet annak érvényességére következtetést levonni. A Pedagógusok Szakszervezete Városi Bizottságának leveléből ugyanis félreérthetetlenül kitűnik, hogy a felperes munkaviszonyának megszüntetéséhez — a testület döntése nélkül — csak a városi titkár „járult hozzá" azzal, hogy a legközelebbi testületi ülésen fogja a felperesnek a döntőbizottsági tisztsége alól történő felmentését kérni. A jogszabály a munkáltató meghatározott magatartásához nem hozzájárulást, tehát utólagos állásfoglalást, hanem egyetértést kíván. Az egyetértés joga pedig — fogalmilag — csak a kérdéses intézkedés megtételét megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidőben gyakorolható. Ezt az álláspontot egyébként nemcsak a rendelkezés nyelvtani értelme, de a jogszabály céljának és rendeltetésének elemzése is alátámasztja. A szóban levő rendelkezés ugyanis annak biztosítását szolgálja, hogy a szakszervezetnek előzetesen és kellő időben legyen módja intézkedni a tisztségviselők jogos érdekeinek védelmében. Az Mt. 16. §-a a közvetlen felsőbb szakszervezet szervének egyetértését írja elő. A Szakszervezetek Országos Tanácsa az Mt. 16. §-ában említett közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv meghatározására tette közzé útmutatóját (Munkaügyi Közlöny 1980. évi 13. szám). Ennek 1. pontja szerint a vállalati munkaügyi döntőbizottságok vezetői és tagjai esetében az iparági, ágazati szakszervezetek megyei, budapesti bizottságai illetékesek állást foglalni az Mt. 16. §-ában felsorolt kérdésekben. A Pedagógusok Szakszervezete Városi Bizottsága tehát nem volt jogosult a felperes munkaviszonyának felmondása tárgyában állást foglalni. Annak sincs jelentősége a jogvita elbírálása szempontjából, hogy a felperes szakszervezeti tag volt-e, mert mint döntőbizottsági elnököt a törvény erejénél fogva illeti meg a védelem. Minthogy a felmondás a kifejtettek alapján nem felelt meg a jogszabály által támasztott követelményeknek, ezért a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, a munkaügyi döntőbizottság határozatát megváltoztatta és a felmondást hatálytalanította. (M. törv. II. 10 046/1983. sz., BH 1983/8. szám 336.) 17. Ha a munkáltatónál szervezett munkaverseny-bizottság olyan társadalmi munkabizottságként működik, amelynek vezetője és tagjai választás útján nyerték el tisztségüket, e tisztségviselőket a szakszervezet választott tisztségviselőjének járó munkajogi védelem illeti meg [Mt. 16. §, Mt. V. 4. §, SZOT Titkársága Útmutatója (MK. 1980. 13.)]. A felperes magasabb vezető állású dolgozóként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes fegyelmi eljárást indított ellene, és elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetlevelében kérte a fegyelmi határozat hatálytalanítását. Ebben arra hivatkozott, hogy mint szakszervezeti tisztségviselőt az Mt. 16. §-ában és az Mt. V. 4. §-ában meghatározott védettség illeti meg, ennek ellenére a fegyelmi jogkör gyakorlója nem szerezte be a felsőbb szakszervezeti szervnek a fegyelmi eljárás megindításához szükséges előzetes egyetértését. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével hatályon kívül helyezte az alperes által hozott fegyelmi határozatot. 28