Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

fegyelmi eljárás megindításához a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését, ha választott szakszervezeti tisztségviselőről van szó, tehát abban az esetben is, ha csupán a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabására kerülne sor. Ezzel szemben az Mt. 16. §-a a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértését akkor is megkívánja, ha a szakszervezet választott tisztségviselőjének más munkahelyre beosztására, munkaviszonyának megszüntetésére nem fegyelmi eljárás keretében kerül sor. A második egyetértés beszerzésétől el lehet tekinteni akkor, ha a vállalat a fegyelmi eljárás megindításához szükséges egyetértés megkérése alkalmával jelezte a felsőbb szakszervezeti szervnek, hogy olyan súlyú fegyelmi vétség gyanúja áll fenn, amellyel előreláthatóan az alacsonyabb munkakörbe történő áthelyezés vagy az elbocsátás fegyelmi büntetés áll arányban, és ennek alapján a felsőbb szakszervezeti szerv egyidejűleg a jelzett fegyelmi büntetés kiszabásához is megadta a hozzájárulást. (M. törv. I. 10 427/1978/2. sz., BH 1980/2. szám 59.) 14. A szakszervezeti bizalmi elleni fegyelmi eljárás megindításához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges (Mt. 16. § Mt. V. 4. §) (M. törv. II. 10 092/1981/2. sz.) 15. Ha a dolgozó választott szakszervezeti, valamint KISZ tisztséget is betölt, a fegyelmi eljárás megindításához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv és a KISZ-bizottság egyetértése egyaránt szükséges [Mt. 16. §, Mt. V. 4. § 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rend. 17. § (3) bek.] (M. törv. I. 10 301/1982/2. sz.). 16. A szakszervezet választott tisztségviselője munkaviszonyának felmondással történő megszüntetéséhez abban az esetben is szükséges a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése, ha a huszonöt évi szolgálati időn alapuló öregségi nyugdíjra a jogosultságát megszerezte. E védelem megilleti a munkaügyi döntőbizottság elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait is, akikre vonatkozóan az iparági, ágazati szakszervezetek megyei, budapesti bizottságai illetékesek állást foglalni [Mt. 16. §, 63. § (4) bek., Mt. V. 24. § (2) bek.]. A felperes dolgozó munkaviszonyát az alperes munkáltató felmondta. Ennek indokolása szerint a felperes az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt elérte, és a nyugdíjhoz szükséges munkaviszonnyal is rendelkezik. A felmondás a helyi párt- és szakszervezettel egyetértésben történt. A Pedagógusok Szakszervezete Városi Bizottsága az átiratában hozzájárult a felmondáshoz. A felperes a felmondás hatálytalanítását azért kérte, mert a munkaügyi döntőbizottság elnöke, akinek a munkaviszonyát csak a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértésével lehet felmondani. A felettes szakszervezeti szerv pedig testületi ülésen nem döntött ebben a kérdésben. A munkaügyi döntőbizottság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a felmondás jogszerű, a városi szakszervezeti bizottság titkára által kiadott hivatalos nyilatkozatban nincs joga kételkedni. Az Mt. V. 24. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a 22—23. §-okban, valamint más jogszabályokban felsorolt felmondási tilalmak és korlátozások nem vonatkoznak a huszonöt évi szolgálati időn alapuló öregségi nyugdíjra jogosult dolgozó 26