Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 3. kötet, 1979-1984 (Budapest, 1985)

Az egyetértéssel kapcsolatos nyilatkozat szóbeli megtétele esetén is elengedhetetlen feltétel, hogy az előzetesen vagy legkésőbb az intézkedéssel egyidőben történjék. A perben semmiféle adat nem merült fel arra, hogy a szakszervezet akár a felperes felmondási intézkedését megelőzően, akár legalább azzal egyidőben egyetértett volna az alperes munkaviszonyának megszüntetésével. Az illetékes szakszervezeti szerv kifejezetten utólag vette tudomásul a munkaviszony megszüntetését. Ez az utólagos tudomásulvétel viszont nem tekinthető az Mt. 16. §-a szerint megtett egyetértő nyilatkozatnak. Ezért a felmondás érvénytelen, a felperes munkáltató keresete pedig alaptalan. (M. törv. II. 10 255/1978 2. sz., BH 1979/9. szám 308.) 13. A Szakszervezet választott tisztségviselője által elkövetett fegyelmi vétség esetén a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges nemcsak a tisztségviselő munkaviszonyának fegyelmi elbocsátással való megszüntetéséhez, valamint fegyelmi büntetésül alacsonyabb munkakörbe történő áthelyezéséhez, hanem a fegyelmi eljárás megindításához is. A fegyelmi büntetés kiszabásához szükséges egyetértés beszerzésétől el lehet tekinteni, ha a vállalat már a fegyelmi eljárás megindításához szükséges egyetértés kérése alkalmával közölte, hogy olyan fegyelmi vétség gyanúja áll fenn, amely miatt előreláthatóan elbocsátás vagy áthelyezés fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, és a felsőbb szakszervezeti szerv eqyidejuleg ehhez is egyetértését adta. [Mt. 16. §, 56. § (3) bek., Mt. V. 7. § (3) bek ]2 A felperes alkalmazásában nevelőtanárként álló alperest — aki munkahelyi választott tisztségviselő is volt — a felperesi otthon igazgatója az 1978. május 20-án hozott határozatával az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozat miatt az alperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz, amely a kérelmének helyt adott és hatályon kívül helyezte az ellene kiszabott „elbocsátás" fegyelmi büntetést azzal, hogy fegyelmi büntetésül a felperes enyhébb büntetést alkalmazzon. E döntőbizottsági határozat ellen mindkét fél keresettel élt a munkaügyi bíróságnál. A felperes kereseti kérelme a fegyelmi határozat hatályban tartására, az alperes keresete pedig az általa elkövetett vétkes kötelezettségszegéssel arányban álló fegyelmi büntetés alkalmazására irányult. A munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, míg az alperes keresete alapján a döntőbizottság határozatának megváltoztatása mellett a fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezte és a felperest az eredeti állapot helyreállítására, valamint 5111 forint kiesett munkabér megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolásában megállapította, hogy a választott szakszervezeti tisztségviselő alperessel szemben a felperes csupán a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv írásbeli egyetértő nyilatkozatának birtokában indíthatott volna fegyelmi eljárást [Mt. V. 7. § (3) bekezdése] és alkalmazhatott volna a munkaviszony megszüntetését eredményező fegyelmi büntetést (Mt. 16. §), márpedig ilyen írásbeli egyetértő nyilatkozatokkal a felperes nem rendelkezett. 2 A korábbi Mt. V.-nek a határozatban felhívott rendelkezését az 1980. január 1-töl hatályos új Mt. V. 4. §-a tartalmazza. 24