Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Ilyen tényállás mellett a tanulmányi szerződés szerinti — bizonylatokkal alátámasztott — visszatérítési kötelezettsége alól a felperes nem mentesülhet. (M. törv. 1.10 056/1976. sz., BH 1977/3. szám 126.) 34. A továbbtanuló dolgozóval kötött tanulmányi szerződésnek a dolgozó részéről történt megszegése esetén a vállalat nem követelheti a jogszabály által kötelezően előírt kedvezmények megtérítését. Kizárólag a kötelezően előírt kedvezmények megadására nem lehet tanulmányi szerződést kötni; e kedvezmények a juttatásukra vonatkozó szerződés megkötése nélkül a jogszabály erejénél fogva illetik meg a dolgozót [Mt. 2., 21. §, 5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 5. §, 23/1974. (IX. 4.) MüM számú r. 7., 9., 10. §]. A felperes 1975. augusztus 26. napjától az alperes munkaterápiás intézetében képesítés nélkül pedagógusként dolgozott. A felek 1975. október 7. napján tanulmányi szerződést kötöttek, amelyben a felperes vállalta, hogy a tanítóképző főiskolán a még hátralevő két évfolyamát elvégzi, az alperes pedig a 23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendeletben meghatározott kedvezményeket biztosítja, ennek fejében a felperes a tanulmányai befejezése után a támogatás időtartamával egyező ideig, de legalább két évig nem szünteti meg a munkaviszonyát. A főiskola elvégzése egyébként a felperes munkaköréhez szükséges volt [23/1974. (IX. 4.) MüM számú rendelet 10. § (1) bek. a) pontja]. Az alperes 1976. július 13-án 4783 forint megfizetésére hívta fel a felperest, mert a munkaviszonyát időközben megszüntette. A visszakövetelt összeg a felperesnek a tanulmányai folytatására tekintettel folyósított kiküldetési költségből, a távol töltött időre és a tanulmányi szabadságra kifizetett átlagkeresetéből tevődik össze. A felperes panaszát a munkaügyi döntőbizottság a határozatával, majd a teljes mentesítése iránt indított keresetét a munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította. Az ítélet indokolása szerint a szerződésszegés miatt a támogatást a felperes köteles visszafizetni. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a vállalat a szakemberszükségletének tervszerű biztosítása érdekében tanulmányi szerződéseket köthet. A szerződésben a vállalat kötelezi magát, hogy a tanulmányok alatt támogatást biztosít, a másik fél pedig vállalja, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a vállalatnál dolgozik. A módosított 5/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 5. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat a tanulmányi szerződésben támogatásként az iskola vagy a tanfolyam elvégzésével járó költségek (pl. tandíj, tanfolyam részvétel díja, beiratkozási díj) megtérítését, illetőleg viselését vállalhatja, ideértve a munkaidő alatt történő képzés miatt kieső időre járó munkabér megtérítését is. A jogszabály helyes értelme szerint tehát tanulmányi szerződés érvényesen akkor jön létre, ha a szerződésben a munkáltató olyan támogatás biztosítására kötelezi magát, amely a jogszabály erejénél fogva a tovább tanuló dolgozót nem illetné meg. Ha ugyanis a vállalat kizárólag olyan kötelezettséget vállal, amely a vállalatot a jogszabálynál fogva egyébként is terheli, a dolgozó egyoldalúan viselné a szerződés terheit, mert külön támogatás nélkül is köteles lenne a képzés idejének megfelelő ideig a végzettség meg69