Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

illetve minisztériumi intézkedés alapján történt. Ez a szabályzat összhangban van a SZOT elnökségének az 1970. szeptember 28-án tartott ülésén elfogadott, a törzsgárda mozgalom fejlesztésére, valamint a törzsgárda tagjainak fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésére vonatkozó irányelvekkel. A törzsgárda szabályzat értelmében az I. r. felperes nem tagja a törzsgárdának, mert 1972. szeptember 1-én lépett a jogelőd TÜZÉP vállalat alkalmazásába, s ekként a törzsgárdatagság szempontjából figyelembe vehető legalább öt évet elérő, a vállalatnál eltöltött vagy azzal egy tekintet alá eső munkaviszonnyal nem rendelkezik. A II. r. felperes törzsgárda-tagsági ideje pedig — a jogelőd vállalathoz 1969. június 16-án történt belépésére figyelemmel — öt év. A kollektív szerződés értelmében tehát törzsgárda-tagság címén az 1974. évben a II. r. felperesnek egy nap jutalomszabadság jár, az I. r. felperest pedig e címen jutalomszabadság nem illeti meg. A munkaügyi bíróság a felperesek törzsgárda-tagság alapján járó jutalomszabadság iránti igényének elbírálásánál törvénysértéssel vette alapul a megszűnt jogelőd vállalat hatályát vesztett törzsgárda szabályzatát, s téves az az álláspontja, hogy a jogutód vállalat nem szabályozhatja a jogelőd vállalat szabályzatától eltérően a törzsgárda-tagság feltételeit. (M. törv. I. 10 218/1975. sz., BH 1976/8. szám 374.) 19. A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabálytól csak annyiban térhet el, amennyiben ez megengedi [Mt. 8. § (3) bek.]. A felperesek az alperes alkalmazásában állnak, elektroműszerészek. Feladatuk a kísérleti és prototípus röntgengenerátorok laboratóriumi mérése, próbája, a készülékek felszerelése és javítása. Munkájukat áram alatt levő készülékeken végzik, s így a munkaidejük több mint egyharmad részét sugárártalmas munkakörben töltik el. Az alperes 1972-ben az I. rendű és a II. rendű felpereseket a 62-es fizetési kategóriába és a 2-es munkakörülményi fokozatba, a III. rendű felperest pedig az 52-es fizetési kategóriába és a 2-es munkakörülményi fokozatba sorolta be. A felperesek a besorolás előtt és után is megkapták még a 30%-os sugárártalmi pótlékot is. A vállalat 1976. január 1. napján hatályba lépett és az 1976—80-as évekre szóló kollektív szerződésének 5. § 31. pontja úgy rendelkezik, hogy „a röntgen sugárártalomnak kitett munkakörökben, ha a dolgozó esetenként napi 3 óránál hosszabb időt tölt ilyen munkahelyen 10%, rendszeresen 3 óránál hosszabb foglalkoztatása esetén 30% pótlék jár. A sugárpótlék csak az l-es munkakörülményi fokozatú besorolás mellett folyósítható." A vállalati dolgozók alapbérének megállapításáról szóló 16/1976. (XII. 11.) MüM számú rendelet 7. § (4) bekezdése úgy rendelkezett, hogy e rendelet alapján a fizikai és nem fizikai foglalkozásúak besorolását felül kell vizsgálni és a rendelet előírásainak megfelelően kell megállapítani. A (3) bekezdés pedig akként intézkedett, hogy a rendelet végrehajtásáról — az ágazati végrehajtási rendeletek figyelembevételével — a kollektív szerződésben, illetve a Munkaügyi Szabályzatban kell rendelkezni. Arra figyelemmel, hogy a rendelet mellékletét képező és a munkakörülményi fokozat meghatározásánál mellékelt táblázat szerint az egészségügyi ártalomnak kitett munkahelyeken normális erőkifejtés mellett dolgozó személyeket a 2-es munkakörülményi fokozatba kell besorolni, a kollektív szer43 \