Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

szerint a jogszabály második fordulata két együttes feltételhez köti a megjelölt képesítési fokozatba sorolást: egyrészt a középiskolai végzettséghez, másrészt a munkakör betöltéséhez szükséges szakvizsgához. Az alperes ezekkel az együttes feltételekkel nem rendelkezik, mert bár a munkaköre betöltéséhez szükséges középfokú munkaügyi tanfolyamot elvégezte és középfokú terv-beruházó vizsgát is szerzett, érettségi bizonyítványa, technikusi oklevele, illetőleg szakmunkásbizonyítványa nincs. Kizárólag a szaktanfolyam elvégzése — középiskolai végzettség hiányában — nem ad lehetőséget a C/II-es képesítési fokozatba történő besoroláshoz. A szaktanf olyam ugyanis nem helyettesíti, hanem csupán kiegészíti a középfokú iskolai végzettséget. A fentiekhez képest az alperes besorolása a C/I-es képesítési fokozatba helytállóan történt. A munkaügyi bíróság ezzel ellentétes álláspontja tehát jogszabályt sért. (M. törv. II. 10 368/1978. sz.) c) Jutalék 155. A jutalék kifizetése feltételeinek tisztázása nélkül nem dönthető el a dolgozó arra való igény jogosultsága. Az alperes a felperest részfoglalkozású dolgozóként, termelési megbízott munkakörben alkalmazta. 1975. április 1. napján — előadása szerint — megbízást kapott az alperestől, hogy lovakat vásároljon. A megbízás alapján 1975. április hó 1-én 23 export lovat vett 342 076 forint értékben. Ennek jutaléka a költségtérítéssel együtt 3078 forint lett volna. Az alperes ezt a jutalékot nem fizette ki. Emiatt a felperes panasszal fordult a szakszövetkezet döntőbizottságához. A döntőbizottság határozatával a felperes jutalék iránti ügyében az eljárást megszüntette és a kérelmet áttenni rendelte a szakszövetkezet vezetőségéhez. A határozat indokolásában rámutatott arra, hogy a felperes kérelme tárgyában a szövetkezet vezetősége még nem döntött. E határozat ellen a felperes keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság ítéletével a döntőbizottság sérelmezett határozatát megváltoztatta, s a szövetkezetét arra kötelezte, hogy a felperes részére 3078 forintot nyolc napon belül fizessen meg. Az ítélet indokolása szerint a szövetkezet a jutalékot egy másik felvásárló részére fizette ki, függetlenül attól, hogy a lovak felvásárlását ténylegesen a felperes végezte. Ezt a felperes által becsatolt nyugta és szállítólevél másolat bizonyítja. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. A per adatai szerint (a szövetkezeti döntőbizottság tárgyalási jegyzőkönyve) a lovak felvásárlását, a forgalmazást, a szerződéskötést ténylegesen a termelési megbízott szakszövetkezeti tag végezte. Erre utalt az ágazatvezető, szakszövetkezeti alkalmazott előadása is. A felperes csak a kifizetést teljesítette, éspedig azért, mert a szövetkezet nem kívánt nagyobb összeget a termelési megbízottra bízni. Az alperes neki egyébként kifizette az exportlovak felvásárlása után járó jutalékot. Az alperes képviselője a szövetkezeti döntőbizottság tárgyalásán akként nyilatkozott, hogy a felvásárló részére csak abban az esetben fizethető ki a 252