Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

teljes jutalék, ha a felvásárláshoz tartozó valamennyi tevékenységet elvégzi, amelyen a tagsági viszony létrehozását, a szerződések megkötését, a szerződésben szereplő állatok ellenőrzését, az elszállítás megszervezését, a minősítésben való részvételt és a kifizetést kell érteni. A felperes mindezekből csak a lovak vételárát rendezte. Az alperes képviselője a per során lényegében ezekre a tényezőkre figyelemmel kérte a felperes keresetének elutasítását. A munkaügyi bíróságnak a Pp. 3. §-a (1) bekezdésében és a Pp. 355. §-a (2) bekezdésében foglaltak alapján törekednie kell az igazság kiderítésére és e cél érdekében a szükséges bizonyítást le kell folytatnia. A Pp. 164. §-ának (2) bekezdése értelmében pedig a bíróság az általa szükségesnek tartott bizonyítást hivatalból is elrendelheti. Ehhez mérten a munkaügyi bíróságnak fel kellett volna derítenie az ágazatvezető, a termelési megbízott, valamint a szakszövetkezeti elnök meghallgatása útján, hogy a felperes a lovak felvásárlásával kapcsolatban a kifizetésen kívül végzett-e más tevékenységet is. Vizsgálni kellett volna továbbá, hogy a felperest csupán a vételár kifizetésének lebonyolítása alapján is megillette-e a jutalék bizonyos hányada, és ha igen, milyen összegben. Tisztázni kellett volna azt is, hogy a felperes eseti megbízás alapján — külön térítés nélkül — köteles volt-e az export lovak adás-vételével kapcsolatos pénzügyi művelet elvégzésére, arra is figyelemmel, hogy a felperes a keresetlevélben pénztárosként jelölte meg foglalkozását. Minthogy a kiemelt lényeges körülmények megnyugtató feltárása nélkül az ügy érdemében nem hozható megalapozott határozat, a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvással megtámadott jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította [Pp. 274. §-ának (3) bekezdése]. (M. törv. II. 10 365/1976. sz.) 156. A forgalomtól függő állománycsoportba tartozó hálózati dolgozókat jutalékrendszerben kell foglalkoztatni. Az egységenként alkalmazott jutalékrendszereket a kollektív szerződésben kell meghatározni [2/1972. (II. 19.) BkM sz. rendelet 2.§(1) bekezdése, 17. §]. A felperes 1975 márciusában létesített munkaviszonyt az alperessel és előadóként dolgozott a felesége által vezetett szabadkasszás rendszerű vegyesboltban. Felesége 1975 májusától veszélyeztetett terhessége miatt kórházi kezelésre szorult, ezért a felperes, mint eladó tovább dolgozott az egységben, de lényegében felesége helyett vezette az üzletet. Az eladói munkaköre nem változott, az alperes vele az esetleg keletkezett leltárhiányért anyagi felelősségvállaló nyilatkozatot nem íratott alá. A felperes panaszában kérte, hogy az alperes által 1976 novemberében hozott határozatban megjelölt jutalékkulcs meghatározásával fizessék ki a részére az elmaradt jutalékot, továbbá a lefolytatott leltározás időtartamára kapja meg az átlagkeresetét, a peres eljárások miatt felmerült útiköltségeit és kérte alapbérének 1100 forintról 1300 forintra való felemelését. A munkaügyi döntőbizottság határozatával a panaszt elutasította. A felperes keresetében kérte a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatását és ebben fenntartotta a panaszában előadottakat, majd az alperessel történt megegyezés után csak útiköltségeinek megtérítésére, a jutalék kifizetésére, továbbá alapbére felemelésére tartott igényt. 252