Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

A felperes gazdálkodása az 1975. és az 1976. évek folyamán nem volt eredményes, ezért az alperesek 1975. és 1976. évi munkabére 20%-ának folyósítását a felperes megtagadta, majd az így elfoglalt álláspontjának megváltoztatása iránt az alperesek részéről előterjesztett kérelmeket elutasította. Az elutasítással szemben az alperesek felülvizsgálati kérelemmel fordultak a szövetkezeti döntőbizottsághoz, amely határozatával arra kötelezte a felperest, hogy az 1975. és 1976. évi visszatartott munkabérként az I. rendű alperes részére 12 090 forintot, s ennek 1976. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, valamint 12 480 forintot, s ennek 1977. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, a II. rendű alperes részére 8595 forintot s ennek 1976. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, valamint 9840 forintot, s ennek 1977. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, a III. rendű alperes részére 9448 forintot s ennek 1976. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, valamint 10 372 forintot s ennek 1977. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, végül a IV. rendű alperes részére 9000 forintot s ennek 1976. március 1-től járó évi 5%-os kamatait, valamint 3200 forintot s ennek 1977. március 1-től járó évi 5%-os kamatait fizesse meg 15 nap alatt. Indokolásul azt állapította meg, hogy a „termelőszövetkezeti alkalmazott részére megállapított, meghatározott munkabér havonta 100%-ban kifizetendő az év végi eredményességtől függetlenül". A döntőbizottsági határozat ellen a felperes fordult keresettel a munkaügyi bírósághoz. Kereseti kérelme az alperesekkel fennálló munkaszerződésben foglalt kikötésre alapozottan a határozat megváltoztatására és a felülvizsgálati kérelmek elutasítására irányult. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az érdemi döntéshez fűzött indokolása lényegeként megállapította ugyanis, hogy „az alapmunkabér a termelőszövetkezeti alkalmazottat a gazdálkodás eredményétől függetlenül illeti meg. Ha a termelőszövetkezet az alkalmazott javadalmazását az eredményes gazdálkodástól akarja függővé tenni, a munkaszerződésben az alapmunkabéren felül kiegészítő munkabér kifizetésében is meg lehet állapodni. Az alapmunkabérből azonban nem lehet viszszatartani azon a címen, hogy a gazdálkodás nem volt jövedelmező. Törvénysértő az a munkaszerződési kikötés, mely szerint a munkabér meghatározott százalékát a termelőszövetkezet visszatartja és csak a zárszámadáskor a jövedelmezőségtől függően fizeti ki." Rámutatott egyúttal, hogy ezt az álláspontját támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság M. törv. II. 10 099/1974/4. számú határozata is. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság osztja a törvényességi óvásnak azt az álláspontját, hogy a módosított és kiegészített 1967. évi III. tv. 68. §-ának (1) bekezdése értelmében a termelőszövetkezeti tagok részesedése munkadíjból és kiegészítő részesedésből áll, mely jövedelmeknek az alkalmazottak esetében a módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet 1973. §-ának (1) bekezdése szerint az alapmunkabér és a kiegészítő munkabér a megfelelője. Helytálló az óvásnak az a megállapítása is, hogy az említett jogszabály 163. §-ának (1) bekezdése értelmében ezekről a munkaszerződésben kell rendelkezni. Az adott esetben a peres felek munkaszerződést kötöttek, amely tartalmazza az alperesek alapmunkabérét. 229