Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

tőség miatt azokat fejezetenként közöljük, így egy-egy rész teljes eligazítást és összefüggő tájékoztatást nyújt. A munkajoggal foglalkozó részben a Döntvénytár szerkezete követi a Munka Törvénykönyve fejezeteit és ezen belül egyes szakaszait. Ebből következően jól áttekinthető. Igyekeztünk eleget tenni — e téren is — mind a tudományos igényeknek, mind a jogalkalmazók kívánalmainak. A Döntvénytár azonban alkalmas arra is, hogy a jogi végzettséggel általában nem rendelkező munkaügyi döntőbizottsági tagok, de a bírósági gyakorlat iránt érdeklődő dolgozók is felvilágosítást kapjanak az őket érintő jogvitákban. A szövetkezeti és a társadalombiztosítási jogalkalmazással foglalkozó rész összeállításánál is hasonló szempontokat érvényesítettünk. A szerzők a jogalkalmazók munkáját kívánták elősegíteni azáltal is, hogy a szövetkezeti joggal foglalkozó rész összeállításánál tárgykör szerint összegyűjtve közlik a Polgári Kollégiumnak azokat a hatályos kollégiumi, valamint tanácselnöki értekezleti állásfoglalásait, amelyeket a tagsági viták intézésénél még alkalmazni kell.2 Az összeállításban való eligazodást segíti elő a kötet elején levő tartalomjegyzék, továbbá az összeállítás végén található tárgy- és jog szabály mutató. A Munkajogi Döntvénytár II. kötetének lezárása és a kézirat nyomdába adása után közzétett 1979. évi 29. számú tvr. módosította a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvényt. Változás történt a Munka Törvénykönyvének végrehajtása tárgyában közzétett jogszabályokban is. Mivel ezek 1980. január 1-én lépnek hatályba, értelemszerűen következik, hogy a Döntvénytárban közzétett — 1976—78-ban hozott — eseti döntéseket nem érintik. Nem érintik e döntések elvi irányító jellegét sem. A Munkaügyi Kollégium állásfoglalásainak felülvizsgálata a közeljövőben várható, ezek azonban már csak a Munkaügyi Elvi Határozatokban kerülhetnek közzétételre. A szerkesztő bizottság a Munkajogi Döntvénytár újabb kötetét abban a reményben bocsátja útjára, hogy az a különböző területen működő elméleti és gyakorlati jogászok mindennapi munkáját segíteni fogja, de hasznos segítséget nyújt a munkaügyi döntőbizottságok és a dolgozók jogi ismereteinek bővítéséhez is. 2 Ezeknek egy részét időközben a Munkaügyi Kollégium, illetve a Munkaügyi Kollégium Tanácselnöki Értekezlete felülvizsgálta és az állásfoglalását MK 114—116, illetve MKT 1/1979. szám alatt közzétette. 10