Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

ELSŐ RÉSZ MUNKAÜGYI JOGVITÁK I. Általános rendelkezések a) A jog társadalmi rendeltetésének megfelelő gyakorlása 1. A dolgozó munkakörének betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére adott halasztás visszavonása nem szolgálhat alapul a munkaviszony megszüntetésére, ha az engedély visszavonása — az eset körülményeire tekintettel — joggal való visszaélésnek minősül (Mt. 2. §). A felperes 1974. július 8-tól üzemcsoportvezetőként állott munkaviszonyban az alperessel. A munkaköre betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére a felügyeleti szervtől 1980. december 31-ig felmentést kapott. A felperes 1975 májusában a vállalat igazgatójától G. A. felmentését kérte munkaköréhez nem méltó magatartása miatt. Ezt követően az alperes — 1975. július 1-én — alkalmatlanság címén felmondta a felperes munkaviszonyát. A felmondást a munkaügyi bíróság ítéletével hatálytalanította és az alperest kötelezte, hogy a felperest eredeti munkakörébe helyezze vissza. A periratok között megtalálható az alperes vállalat igazgatójának a vállalati munkaügyi döntőbizottság részére írt feljegyzése, amelyben a következőket rögzíti „ ... a panaszos bejelentését kivizsgáltuk, melynek eredményeként nem igazolódott be teljes mértékben a G. elvtárssal kapcsolatos bejelentés. A vállalat vezetőségének döntenie kellett, hogy melyikük mellett teszi le a voksot, azaz a továbbiakban ilyen összeférhetetlenség mellett melyikük maradjon." A bírósági ítélet kézhezvétele után az alperes írásban közölte a felperessel, hogy mivel munkakörét időközben arra alkalmas személlyel már betöltötte, továbbá mert a felmondásban leírtakat a bírósági ítélettől függetlenül továbbra is fenntartja, írásbeli értesítéséig a munkahelyén ne jelenjen meg. Ezt követően az alperes mégis foglalkoztatta a felperest, de nem az eredeti munkakörében. Amikor ezért a felperes panasszal fordult a megyei tanács kereskedelmi osztályához, az osztályvezető válaszában arról tájékoztatta, hogy az ügyet kivizsgáltatta és megállapította, hogy a vállalat nem tagadta meg a bíróság ítéletének végrehajtását, hanem az adott vállalati helyzetben biztosított jogával él. Az alperes a munkaviszonyt 1976. február 6-án ismét felmondta. A felmondást a munkaügyi bíróság ezúttal is hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy a felperest eredeti munkakörében foglalkoztassa. Az alperesi vállalat igazgatója azonban — mit sem törődve azzal, hogy törvénysértő intézkedése saját felelősségrevonását is maga után vonhatja — a bírósági ítélet ellenére sem foglalkoztatta a felperest eredeti munkakörében. 1976. április 20-án az alperes a munkaviszonyt ismét felmondta arra hivatkozással, hogy a felügyeleti szerv a szakképesítés megszerzésére vonatkozó engedélyt 1976. január 22-én visszavonta. 11