Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

adottnak kell tekinteni. Erre az időre az örökbe fogadó anyának terhességigyermekágyi segély nem jár. Megilleti azonban a szülési szabadság még hátralevő tartamára a terhességi-gyermekágyi segély az örökbefogadó nőt, ha örökbefogadás céljából gondozásba veszi a csecsemőt, és az örökbefogadási eljárás megindítását kéri — már az örökbefogadási határozat jogerőre emelkedése előtt, a gondozásba vétel napjától kezdődően —, épp úgy, mint a vér szerinti anyát. Az MK 57/IV. számú állásfoglalása szerint a csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbefogadó nőt illetik meg. Az örökbefogadási eljárás lefolytatása gyakran hosszabb időt vesz igénybe. Emiatt az a dolgozó nő, aki az örökbefogadni szándékozott csecsemőt gondozásba veszi, az örökbefogadást engedélyező határozatig nem igényelheti a maga részére a szülő nőkre vonatkozó kedvezményeket (terhességi-gyermekágyi segély). E hátrányos helyzet megszüntetése érdekében az érintett rendelkezéseknek a fentiek szerinti értelmezése az indokolt. A vér szerinti anyát a szülést követően hatheti — 42 napi — szülési szabadság illeti meg, ezt követő időre a gyermekének örökbefogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát elveszti. V. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. §-ával módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a dolgozó nőt gyermekgondozási segély illeti meg, ha — egyéb feltételek fennállása esetén — a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül öszszesen 12 hónapi munkaviszonyban állt. A 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezet nőtagja gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Ezeknek a rendelkezéseknek egybevetéséből azt kell megállapítani, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosultság megállapításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának minden tíz közös munkában, eltöltött napja egyhavi munkaviszonynak számít. Ezért ebben az esetben, ha a gyermekgondozási segélyre olyan nő tart igényt, aki az irányadó 18 hónapi idő egy része alatt termelőszövetkezet tagja volt, a gyermekgondozási segélyre való jogosultsághoz szükséges 12 havi munkaviszony kiszámításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött időt oly módon kell figyelembe venni, hogy minden tíz közös munkában eltöltött nap egyhavi munkaviszonynak számít. Az így megállapított időtartam azonban nem eshet egybe a dolgozó nő egyébként is figyelembe vett munkaviszonyának időtartamával. A termelőszövetkezeti közös munkában töltött napok számításánál a 40/ 1968. (XI. 16.) MÉM számú rendelettel módosított 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint tíz munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. Ugyanezen rendeletszakasz (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy meghatározott terület családi művelése esetén a munkaerő-ráfordításnak milyen részét kell munkanapként figyelembe venni. (MK 102. számú állásfoglalással módosított MK 57. számú állásfoglalás.) 121