Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 2. kötet, 1976-1978 (Budapest, 1980)

Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a népgazdaság érdekei esetenként kétségkívül megkívánják a dolgozók más munkakörökbe történő átcsoportosítását. A munkáltatót azonban ezek az érdekek sem mentesítik annak kötelezettsége alól, hogy a munkaszerződést — az Mt. 24. § (1) bekezdésének megfelelően — csak a dolgozóval való közös megegyezéssel módosítsa. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a munkaügyi bíróság jogerős ítéletét — a törvényességi óvás álláspontjától eltérően — érdemben helytállónak találta és ezért az óvást — a Pp. 247. §-ának (3) bekezdése alapján — elutasította. (M. törv. II. 10 169/1977. sz.) 59. A vállalat egyoldalúan nem módosíthatja a dolgozó munkakörét akkor sem, ha a besorolását követően hatályba lépett új kollektív szerződés a besorolás szerinti munkakörre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést [Mt. 24. § (1) bek.]. A felperes az alperest jogtanácsosi munkakörnek megfelelően sorolta be és alapbérét 1976. január 1-től 4100 forintban határozta meg. 1976. október 1. napján a felperes ismét besorolta az alperest, de most mint jogi előadót, alapbére változatlanul hagyásával. A felperes intézkedése ellen az alperes munkaügyi vitát kezdeményezett, mert 1975. november 21. napján ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett, így a jogtanácsosokról szóló 17/1971. (IV. 28.) Korm. sz. rendelet értelmében jogtanácsosi cím illeti meg. Kérte azt is, hogy a munkaügyi döntőbizottság kezdeményezze a hatályos kollektív szerződés kiegészítését, mert az csak önálló jogtanácsosi és jogi előadói munkakört ismer, nem rendelkezik azonban a beosztott jogtanácsos besorolásáról. A munkaügyi döntőbizottság a határozatával kötelezte a felperest, hogy a sérelmes intézkedést helyezze hatályon kívül, a kormányrendeletnek megfelelően sorolja be az alperest és kezdeményezze a kollektív szerződés kiegészítését. A munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a felperes nyújtott be keresetlevelet arra hivatkozva, hogy az alperest a jogtanácsosi cím használata a besorolásától függetlenül megilleti, a jogi előadói munkaköre ezt nem befolyásolja, mert nem önálló jogtanácsos. A munkaügyi bíróság az ítéletével a kerestnek helyt adott, a munkaügyi döntőbizottság határozatát hatályon kívül helyezte és helyben hagyta a felperes intézkedését. Az ítélet indokolása szerint az alperes jogi előadó, így nem ugyanaz a jogállása, mint a jogtanácsosnak, ezért a jövőben a felperesnek minden esetben írásbeli meghatalmazást kell adnia az alperesnek, hogy a jogtanácsosi munkakört elláthassa. A felperes egyoldalúan módosíthatta az alperes besorolását, mert az új kollektív szerződés megváltoztatta az eddigi bérformát. A munkaügyi bíróság jogerős ítélete ellen emelt törvényességi óvás alapos. Az Mt. 24. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalat és a dolgozó a munkaszerződést csak közös megegyezéssel módosíthatja. Nem érinti ez a rendelkezés a vállalatnak azt a jogát, hogy a dolgozó személyi alapbérét a bérrendszer vagy a bérforma megváltoztatására tekintettel módosítsa. Az előbbi rendelkezésből egyértelműen kitűnik, hogy az egyoldalú munkaszerződés módosítás lehetősége csak a személyi alapbér megváltoztatására korlátozódik, a dolgozó munkakörét azonban nem lehet egyoldalúan meg104