Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

zatban közölni kell a féllel, hogy az elévülési időn belül az igényt újból előterjesztheti, ha a jogutód személye ismertté válik. III. Ha a vállalat megszűnése egyben a munkaügyi döntőbizottság megszűnésével is jár, az eljárást a jogutód, a felettes egység vagy a volt munkahely szerinti közös munkaügyi döntőbizottság folytatja [9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 5. § (3) bekezdés]. A fegyelmi határozat tárgyában a döntőbizottság előtt folyamatban levő munkaügyi vita során a panaszos dolgozó halála esetén az MK 63. számú állásfoglalás az irányadó. MK 86. szám A munkaviszonyból származó követelésben marasztalt állami vállalatnak felszámolás miatt jogutód nélkül történt megszűnése esetén a határozat végrehajtásának kötelezettsége a felszámolás során kijelölt szervre hárul. Az állami vállalatnak felszámolással történő megszüntetése [11/1967. (V. 13.) Korm. számú rendelet 20. §] esetén nincs jogutóda. A felszámolást befejező határozatban azonban az alapító szerv — a pénzügyminiszterrel egyetértésben — kijelöli azt a szervet, amely a felszámolás befejezésekor még ki nem elégített, munkaviszonyból eredő, illetve baleseti kártérítés címén járó követeléseket rendezi [hivatkozott rendelet 21. § (2) bekezdés]. E követelések rendezése a 8/1968. (II. 17.) PM számú rendelet 8. §-ának (4) bekezdése szerint a Pénzintézeti Központ útján történik. Abban az esetben, ha a jogerős döntőbizottsági vagy munkaügyi bírósági határozattal munkaviszonyból származó követelésben marasztalt állami vállalat felszámolás következtében jogutód nélkül megszűnt, a határozat végrehajtásának kötelezettsége a felszámolás során a fentiek szerint kijelölt szervre hárul. MK 87. szám 7. Ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál és emiatt a felmondás indoklása nem kötelező, a dolgozó kérésére a felmondást meg kell indokolni. A dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a panasz benyújtására nyitva álló határidő elteltéig, ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, annak jogerős befejezéséig terjesztheti elő. A vállalat a közlési kötelezettségének a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni. Ha a felmondással kapcsolatban munkaügyi vita indult, a vállalat a közlési kötelezettségének annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Ha a jogszabály rendelkezése értelmében a felmondás indokolása mellőzhető és a vállalat ezzel a jogával élve nem indokolta meg a felmondást, a dolgozónak a felmondás hatálytalanítása iránt azon az alapon előterjesztett panaszát, hogy a felmondást méltánytalannak tartja, egyben a felmondás indokainak közlése iránti kérelemnek kell tekinteni. III. A vállalat a felmondás indokait írásban köteles a dolgozóval közölni. A felmondás indokolásának közlése akkor hatályos, ha a dolgozó az indokolást tartalmazó írásbeli nyilatkozatot átvette vagy az hozzá megérkezett. 95