Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

Az írásbeliséget előíró szabályok megsértésével közölt felmondás érvénytelen. Az Mt. 26. §-a (2) bekezdésének rendelkezése szerint a vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie s abből a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indokolás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve ha ez az első munkaviszonya vagy a dolgozó az indokolást kéri. A gyakorlatban vitássá vált, hogy abban az esetben, ha az indokolás mellőzésének feltételei fennállnak, a dolgozó milyen határidőn belül kérheti a felmondás indokainak közlését, és milyen határidőn belül köteles a vállalat a közlési kötelezettségének eleget tenni. Vita merült fel azzal kapcsolatban is, hogy ha ilyen esetben a dolgozó nem valamely reá vonatkozó felmondási tilalom, korlátozás vagy a felmondás feltételhez kötöttsége miatt, hanem azért élt panasszal a felmondás ellen, mert azt méltánytalannak tartja, a munkaügyi vitát eldöntő szervnek mire kell tekintettel lennie a panasz elbírálásánál. Vitás volt a gyakorlatban az is, hogy a vállalat milyen módon tehet eleget a felmondás indokainak közlése iránti kötelezettségének, elegendő-e például az, hogy a munkaügyi döntőbizottság előtti tárgyaláson szóban tett erre vonatkozó nyilatkozatát a döntőbizottság jegyzőkönyvbe foglalja. I. Az első kérdés eldöntésénél abból kell kiindulni, hogy az'Mt. V. 107. §-a (1) bekezdésének b) pontja, valamint a többször módosított és kiegészített 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 17. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a kézbesítést követő tizenöt napon belül kell előterjeszteni a panaszt a munkaviszony megszüntetése tárgyában tett intézkedés ellen. E rendelkezésekből következik, hogy a dolgozónak a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét a panasz benyújtására nyitva álló határidőn belül kell előterjesztenie, mert ha a felmondás e határidő eltelte következtében hatályossá vált, az indokok közlése iránt utóbb előterjesztett kérelme és a vállalat arra adott válasza a felmondás érvényességét már nem érinti. Ha azonban a felmondás érvényességének kérdésével kapcsolatban munkaügyi vita indult, a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmet — mivel a jogszabály e kérelem előterjesztésére határidőt nem állapít meg, — a munkaügyi vita jogerős befejezéséig előterjesztheti. Arra vonatkozóan, hogy a vállalat mennyi időn belül köteles közölni a felmondás indokait, a jogszabály ugyancsak nem állapít meg határidőt. A felek együttműködési kötelezettségéből [Mt. 2. § (2) bek.] következik azonban, hogy a vállalat a dolgozó kérelmének, amelyben a felmondás indokainak közlését kéri, a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül köteles eleget tenni, és a vállalat késedelme alapul szolgálhat arra, hogy a dolgozó a panasz benyújtására megállapított határidő elmulasztása esetén a késedelmét az Mt. V. 107. §-ának (2) bekezdése alapján kimentse. Ha pedig a felmondás érvényességével kapcsolatban munkaügyi vita indult, a vállalat annak az eljárásnak a tartama alatt tehet joghatályosan eleget a közlési kötelezettségének, amely eljárásban a dolgozó a felmondás indokainak közlése iránti kérelmét előterjesztette. II. Az Mt. 29. §-ának rendelkezése szerint a dolgozó panaszára a munkaügyi vitát eldöntő szerv a felmondást hatálytalanítja, ha a felmondásban megjelölt indok valótlan, a felmondás jogszabályi tilalomba, illetőleg korlátozásba ütközik, vagy egyébként nem a megszabott módon történik. Ha jog96