Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

deményezett munkaügyi vitában az elbíráló szerv a létszámkerettől és a béralaptól függetlenül köteles vizsgálni azt, hogy a dolgozót, a végzett munkája alapján milyen besorolás illeti meg. A munkaügyi vitában hozott határozat azonban természetesen nem mentesíti a dolgozó alkalmazása, illetve besorolása ügyében eljáró személyt a túllépéssel járó esetleges kö­vetkezmények alól. MK 85. szám 7. A munkaügyi döntőbizottsági eljárást meg kell szüntetni, ha a pana­szos meghalt vagy jogi személyisége megszűnt, kivéve, ha jogutódja az el­járásba belépett. A jogutód igényét az eljárás megszűnése után újabb eljá­rásban is érvényesítheti. A dolgozó örököse nem léphet fel olyan igények­kel, amelyek a meghalt dolgozó személyéhez fűződtek. II. Ha a munkaügyi döntőbizottsági eljárás során a panaszlott halt meg vagy jogi személyisége megszűnt, a panaszos köteles a jogutód személyét bejelenteni. Ha e kötelezettségének a panaszos a döntőbizottság által meg­szabott határidő alatt nem tett eleget, az eljárást meg kell szüntetni. III. Ha a vállalat megszűnése folytán a munltaügyi döntőbizottság is meg­szűnt, az eljárást a jogutód, a felettes egység vagy a volt munkahely sze­rinti közös munkaügyi döntőbizottság folytatja. I. Ha a döntőbizottsági eljárás során a panaszos meghalt (ideértve azt az esetet is, amikor a panaszt előterjesztő munkáltató jogi személyisége megszűnt), a munkaügyi döntőbizottság az eljárást a 9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 43. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján megszünteti, ki­véve, ha a panaszosnak jogutóda van és igényének érvényesítése végett az eljárásba belépett. A jogutód személye ugyanis a döntőbizottság előtt rend­szerint ismeretlen, így a jogutód értesítésére az esetek többségében nincs is lehetőség. Egyébként is a jogutódra tartozik, hogy az igényt érvényesí­teni kívánja-e. Ha a jogutód a tárgyaláson vagy — az eljárás megszünte­tése előtt — a tárgyaláson kívül bejelenti, hogy az igényt érvényesíteni kívánja, az eljárást folytatni kell. Az eljárás megszüntetése sem érinti egyébként a később fellépő jogutódnak azt a jogát, hogy az igényt — az elévülési időn belül — újabb eljárásban érvényesítse. A dolgozó örököse mindemellett csak az anyagi természetű követeléseket érvényesítheti, nem léphet fel azonban olyan igényekkel, amelyek a meg­halt dolgozó személyéhez fűződtek. így pl. a munkaviszony jogellenes meg­szüntetése esetén követelheti a kieső időre járó munkabért, de nem kér­heti a munkaviszony utólagos helyreállítását. II. Ha a döntőbizottsági eljárás során a panaszos ellenfele (a továbbiak­ban: panaszlott) halt meg (ideértve azt az esetet is, amikor a panaszlott munkáltató jogi személyisége szűnt meg), a panaszost fel kell hívni arra, hogy a jogutód személyét az eljárás megszüntetésének terhével jelentse be. A bejelentésre megfelelő tartamú határidőt kell biztosítani. Ha ezalatt a jogutód személyét bejelentik, a jogutódot a következő tárgyalásra meg kell idézni. A jogutód ebben az esetben a jogelőd jogállásába lép, az eljárást pedig olyan mértékben kell megismételni, hogy a jogutód a megfelelő vé­dekezést előterjeszthesse. Ha a jogutód személyét a megadott határidő alatt nem jelentik be, a határidő elteltével az eljárást meg kell szüntetni. A megszüntető határo­94

Next

/
Thumbnails
Contents