Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

tárgyául szolgáló sérelemből eredő minden igénynek ugyanabban az eljá­rásban (perben) való rendezése. A jogalkotói akarat ilyen tartalmát meg­felelően alátámasztja a Pp. 357. §-ának (2) bekezdésébe felvett rendelke­zés is, amely csak az (1) bekezdésben írt esetekben engedi meg új döntő­bizottsági eljárás elrendelését, illetőleg a (4) bekezdésben írt szabály, amely szerint a bíróság a megtámadott határozat hiányait — ha erre mód van — eljárása, illetve a végrehajtási eljárás során hivatalból pótolja. Abban az esetben tehát, ha a keresetet nem indító fél — aki egyébként igen sokszor az anyagi jogi szabályok szerint az igény jogosítottja — a peres eljárásban igényét megváltoztatja, ezzel az eljárásjogi cselekményé­vel nem nyújt lehetőséget arra, hogy a munkaügyi bíróság az igény meg­változtatása tárgyában történő eljárás végett a munkaügyi döntőbizottsá­got új eljárásra utasítsa. Ha a keresetet nem indító fél az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó további igényét érvényesíti vagy azt felemeli, a munkaügyi bíróságnak ezt a nyilatkozatot (Pp. 4. §) úgy kell tekintenie, mint a panasz részbeni megváltoztatását. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül, hogy számos esetben (pl. üzemi balesetet szenvedett dolgozó által előterjesztett kártérítési igény, illetőleg a munkaviszony megszüntetésével összefüggő kieső munkabér és kár meg­térítése iránt előterjesztett igény eseteiben) az anyagi jogosult a döntő­bizottság reá nézve kedvező döntését nem támadja meg keresettel, azt azonban a munkáltató keresettel kéri megváltoztatni. Ezekben az esetek­ben — a döntőbizottsági határozat meghozatal óta eltelt időben bekövet­kezett változások folytán — indokolt az igény felemelése (változtatása), illetőleg a korábban nem érvényesített igény előterjesztése. Ha ennek nem volna helye, a munkaügyi bíróságnak — amennyiben a munkáltató ke­resetét nem tartja alaposnak, a kereset elutasításán kívül — intézkednie kellene a keresettel nem élő fél igényváltoztatási kérelmének a döntő­bizottsághoz történő áttétele iránt. Az eljárás tárgyául szolgáló sérelemből származó további — a döntő­bizottság által nem tárgyalt — igény érvényesítésének vagy az igény fel­emelésének azonban a Pp. 356. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalás berekesztéséig helye van. Az e §-hoz fűzött miniszteri indoklás szerint is ez a rendelkezés az ügy gyors elbírálását szolgálja. A döntőbizottság előtt nem érvényesített, hanem a munkaügyi perben támasztott további igény, illetőleg az igény felemelése tárgyában közvet­lenül a munkaügyi bíróságnak kell határoznia, mert ilyen igény előter­jesztésére a Pp. 356. §-ának (1) bekezdése lehetőséget biztosít, éspedig akként, hogy az említett igényt „a tárgyalás berekesztéséig" a munkaügyi bíróságnál kell előterjeszteni. MK 71. szám A javító-nevelő munkára ítélt és az őt foglalkoztató vállalat között a munkavégzéssel összefüggésben álló jogokkal és kötelezettségekkel kap­csolatban keletkezett vitában a munkaügyi vitákat eldöntő szervek jár­nak el. A javító-nevelő munka speciális büntetési nem, alkalmazásának az 1961. 86

Next

/
Thumbnails
Contents