Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

munkaviszonyában elkövetett kötelességszegés miatt — a korábbi vállalat kérésére, a reá irányadó elévülési időn belül — felelősségre vonhatja. Lényegét tekintve azonos rendelkezést tartalmaz a 46/1971. (XII. 28.) Korm. számú rendelettel módosított és kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. számú rendelet 124/A. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a termelőszövetkezet a tagot korábbi munkaviszonyában vagy tagsági viszonyában elkövetett fegyelmi vétség miatt — a tag volt munkáltatója vagy a szövetkezet javaslatára, a termelőszövetkezeti tagokra irányadó szabályok szerint — az elévülési időn belül felelősségre vonhatja. Az ipari szövetkezetekről szóló 1971. évi 32. számú tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 40/1971. (XI. 30.) Korm. számú rendelet 26. §-ának (3) bekezdése értelmében, ha a fegyelmi vétség elkövetése után a tagsági viszony megszűnik, a vezetőség — az (1)—(2) bekezdésben megjelölt határidőn belül — kezdeményezheti a volt tag új munkahelyén a fegyelmi eljárás megindítását vagy folytatását, feltéve, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatot még nem hozott. A munkaviszonyból, illetőleg a szövetkezeti tagsági viszonyból folyó kötelezettség vétkes megszegését a Munka Törvénykönyve és a Szövetkezeti törvény egyöntetűen olyan magatartásnak tekinti, amelyért az elkövető fegyelmi eljárás keretében felelősségre vonható és büntetéssel sújtható. Az a körülmény, hogy az elkövető dolgozó jogviszonyában változás állt be, nem jelenthet mentesülést a fegyelmi felelősségre vonás és az annak keretében kiszabott büntetés következményei alól. A dolgozót tehát a szövetkezeti tagsági viszony keretében elkövetett fegyelmi vétségért az ezt követő munkaviszonyban a szövetkezet kérésére felelősségre vonható. A munkaviszonyban elkövetett vétkes kötelezettségszegésért az ezt követő szövetkezeti tagsági viszony keretében ugyancsak helye van a dolgozó felelősségre vonásának. A fegyelmi eljárást az új munkáltatóra érvényes jogszabályok szerint kell lefolytatni. Ha tehát a dolgozó a felelősségre vonás időpontjában munkaviszonyban áll, az eljárásra és a kiszabható büntetésre a munkaviszonyra vonatkozó szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni, ha pedig tagsági viszonyban áll, a tagok fegyelmi felelősségére vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni és büntetést kiszabni. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a cselekmény súlyát az elkövetés idején betöltött munkakörhöz mérten kell értékelni, figyelemmel kell azonban lenni az új munkakörre (beosztásra) is. MK 66. szám Ha a dolgozó elbocsátását kimondó fegyelmi határozatot a munkaügyi vitában (perben) eljáró szerv (bíróság) hatályon kívül helyezte vagy enyhítette, az átlagkeresete visszatartott összegét a határozat jogerőre emelkedése után az Mt. V. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell kifizetni. A dolgozó munkaviszonyának megszüntetése a vállalat részéről a) felmondás útján, b) fegyelmi büntetésként elbocsátással történhet. 79