Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

Az a) alatti esetben, ha a vállalat a dolgozó munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, az Mt. 31. §-ának (1) bekezdése és ezzel kapcsolatban az Mt. V. 33. §-a alkalmazandó, ami szerint a dolgozót elmaradt munkabére megilleti, de elhelyezkedési kötelezettség is terheli. Ezek a jogszabályok azonban nem vonatkoznak ab) alatti esetre, amikor a dolgozó munkaviszonyának megszüntetése fegyelmi eljárás során elbocsátás fegyelmi büntetéssel [Mt. 55. § f) pont] történt, és ezt a fegyelmi határozatot utóbb a munkaügyi vitát intéző szerv hatályon kívül helyezte vagy enyhítette. Ide vonatkozóan a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó átlagkeresetének megtérítése kérdésében az Mt. V. 91. és 92. §-ának rendelkezései az irányadók. Az Mt. V. 91. §-ának (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót legfeljebb egy hónapra állásától fel lehet függeszteni. Elbocsátás büntetéssel — a határozat jogerőre emelkedéséig — a felfüggesztés együtt jár. Az Mt. V. 92. §-ának (1) bekezdése értelmében a felfüggesztés ideje alatt a dolgozó átlagkeresetének legfeljebb 50%-át egy hónapra vissza lehet tartani. A teljes átlagkeresetet kell visszatartani az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől kezdve, annak jogerőre emelkedéséig. Az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésével, illetőleg enyhítésével azonban a visszatartott és a felfüggesztés idejére járó átlagkeresetet az Mt. V. 92. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint ki kell fizetni. Az Mt. V. 94. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a fegyelmi határozatot és a fegyelmi eljárás mellőzésével kiszabott büntetést az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig végrehajtani nem szabad. Kereset benyújtása esetén ez az időpont a munkaügyi bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napja, a Pp. 228. §-ának (1) bekezdése értelmében az ítélet kihirdetésének napja. Ebből pedig következik, hogy a dolgozót elhelyezkedési kötelezettség nem terheli, tehát nem köteles a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt a munkakönyvét kikérni. Ha a munkaügyi vitát elbíráló szerv az elbocsátás fegyelmi büntetést kimondó határozatot helybenhagyja, a munikáltatónak a felfüggesztés idejére nem kell átlagkeresetet fizetnie. Ha azonban a munkaügyi vita eredményeként a fegyelmi elbocsátást kimondó határozat hatályon kívül helyezésre vagy enyhítésre kerül, a munkáltató köteles a felfüggesztés idejére járó átlagbért az Mt. V. 92. §-ának (2) bekezdése szerint megtéríteni, miután a dolgozó munkaviszonya visszamenőleges hatállyal helyreállt. MK 67. szám I. Az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt járadékban részesülő dolgozó — a 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 9. §-ának (1) bekezdése alapján — bérrendezés címén akkor tarthat igényt a volt munkáltatójával szemben megállapított járadék jelemelésére, ha a baleset idején általa betöltött munkakörben dolgozók átlagkeresetében — bérrendezés vagy egyéb körülmények folytán — olyan változás történt, amely munkaviszonyának 80