Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

eljárást a dolgozó halála miatt nem lehet lefolytatni, a munkaügyi vitát intéző szerv dönti el, hogy a kár az anyagi felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozottnak minősíthető-e. A fentiek megfelelően irányadók arra az esetre is, amikor a dolgozóval szemben a fegyelmi büntetést fegyelmi eljárás mellőzésével [Mt. 56. § (2) bekezdés] szabták ki. A dolgozó halála a fegyelmi büntethetőséget megszünteti. Ebből következik, hogy a dolgozó halála esetén az ellene folyamatban levő fegyelmi eljárást meg keli szüntetni. A fegyelmi felelősségnek a dolgozó személyéhez fűződő jellege folytán a dolgozó jogutóda a fegyelmi eljárás során hozott, de még nem jogerős és végrehajthatóvá nem vált fegyelmi határozatot nem támadhatja meg; az e határozatban megállapított fegyelmi büntetés a dolgozó halála következtében hatálytalanná válik. Ha azonban a dolgozó jogutóda a fegyelmi határozattal összefüggő anyagi igénye tárgyában panaszt terjeszt elő [9/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet (R.) 7. §], vagy a folyamatban levő döntőbizottsági eljárásba a dolgozó halála után az anyagi igény érvényesítése végett belép (R. 43. §), a döntőbizottságnak az igény előkérdéseként állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy a fegyelmi határozat jogszerű volt-e. Ez a szabály irányadó abban az esetben is, ha a munkaügyi bíróság előtt a fegyelmi határozat ellen folyamatban levő perbe a dolgozó jogutóda anyagi igényének érvényesítése végett belépett [Pp. 349. § (1) bekezdése, Pp. 111. § (1) bekezdése] . Az Mt. V. 95. § (1) bekezdés c) pontja szerint a dolgozó a gondatlan bűncselekménnyel okozott kárért háromhavi átlagkeresetével felel, s a (2) bekezdés c) pontja kimondja, hogy e háromhavi munkabér erejéig terjedő felelősség alkalmazása szempontjából gondatlan bűncselekménnyel okozott a kár akkor is, ha a bíróság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség vagy az utóbbi jóváhagyásával a nyomozó hatóság kisebb súlyú bűntett, illetőleg szabálysértés miatt az ügyet társadalmi bírósági vagy fegyelmi eljárásra utalta, és ennek során a dolgozó vétkességét a cselekmény elkövetésében megállapították, valamint ha vele szemben fegyelmi eljárás mellőzésével szabtak ki büntetést. Ezeket a szabályokat az Mt. V. 95. §-ának (3) bekezdése azzal egészíti ki, hogy ha az említett társadalmi bírósági vagy fegyelmi eljárást a dolgozó munkaviszonyának megszűnése miatt nem lehet lefolytatni, illetőleg emiatt fegyelmi eljárás mellőzésével büntetés kiszabására nem kerülhetett sor, a munkaügyi vitát intéző szerv dönti el, hogy a kár a felelősség mértéke szempontjából gondatlan bűncselekménynyel okozottnak minősíthető-e. Az idézett rendelkezésből következik, hogy a munkaügyi vitát elbíráló szervnek a fenti hatáskörét nem érinti az, hogy a dolgozó halála esetén a fegyelmi eljárást, illetve a fegyelmi határozat tárgyában folyamatban levő munkaügyi eljárást meg kell szüntetni. Az elmondottak megfelelően irányadók arra az esetre is, amikor a dolgozóval szemben fegyelmi eljárás mellőzésével szabták ki a fegyelmi büntetést [Mt. 56. § (2) bekezdés]. 77