Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

sági termelőszövetkezet tagjának minden tíz közös munkában eltöltött napja egyhavi munkaviszonynak számít. Ezért abban az esetben, ha a gyermekgondozási segélyre olyan nő tart igényt, aki az irányadó 18 hónapi idő egy része alatt termelőszövetkezet tagja volt, a gyermekgondozási segélyre való jogosultsághoz szükséges 12 havi munkaviszony kiszámításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött időt oly módon kell figyelembe venni, hogy minden tíz közös munkában eltöltött nap egyhavi munkaviszonynak számít. Az így megállapított időtartam azonban nem eshet egybe a dolgozó nő egyébként is figyelembe vett munkaviszonyának időtartamával. A termelőszövetkezeti közös munkában töltött napok számításánál a 40/1968. (XI. 16.) MÉM számú rendelettel módosított 1/1967. (II. 26.) FM számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint tíz munkában töltött órát kell egy munkanappal egyenlőnek venni. Ugyanezen rendeletszakasz (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy meghatározott terület családi művelése esetén a munkaerő-ráfordításnak milyen részét kell munkanapként figyelembe venni. MK—PK 58. szám A vállalatoknál szervezett szakszervezeti jogsegélyszolgálat jogosult a vállalat dolgozóját, nyugdíjas dolgozóját és szakmunkástanulóját a polgári peres és nemperes eljárásban képviselni. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatról szóló 2031/1974. (VIII. 18.) Mt. h. számú határozatában a Minisztertanács tudomásul vette, hogy a szakszervezetek az üzemi dolgozók jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelme céljából jogsegélyszolgálatot szervezzenek, amelynek feladata, hogy jogi tájékoztatással és tanácsadással, továbbá szükség esetén a hatóságok és más szervek előtti eljárással, illetőleg jogi képviselet ellátásával segítse elő a dolgozók jogi és hivatalos ügyeinek intézését. A Minisztertanács egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy az igazságügy-miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben adjon ki irányelvet a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszervezéséhez és működéséhez. A Szakszervezetek Országos Tanácsának e felkérés alapján kiadott irányelvei II/2/b. pontja értelmében a dolgozó jogi képviseletét kérelmére általában el kell látni munkaviszonnyal, a munkavédelemmel, a társadalombiztosítással összefüggő vitás ügyekben. Ezen túlmenően a szakszervezeti bizottság egyéb ügyek ellátását is a szakszervezeti jogsegélyszolgálatra bízhatja, kivételesen a nem szándékosan (gondatlanságból) elkövetett bűncselekmény esetében is. Az irányelvek II/3. pontja kimondja, hogy a szakszervezeti jogsegélyszolgálatot az adott vállalat, üzem minden dolgozója igénybe veheti. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatot az irányelvek II/4. pontjában foglaltak szerint az illetékes szakszervezeti szerv hozza létre; a szolgálat ennek irányítása és ellenőrzése alatt működik, neki tartozik felelősséggel. A szakszervezeti bizottság dönti el, hogy a hatályos jogszabályok keretei között milyen formában oldja meg a jogsegélyszolgálattal kapcsolatos feladatokat. A szakszervezeti jogsegélyszolgálatban részt vevők a szakszerve67