Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

lönösen más munkahely biztosításával, vagy megfelelőbb munkaidő-beosztással gondoskodik a dolgozó nő állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörülményekről. A dolgozó nő keresete azonban ilyen esetben sem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt. Az Mt. V. 23. §-ának (4) bekezdésében kimondott munkabérvédelmi szabály helyes értelmezés szerint ugyanis nemcsak arra az esetre terjed ki, amikor a terhes nő, illetve anyaságának védelme érdekében munkakörének módosítására van szükség, hanem azokra az esetekre is. amelyekben ugyanebből a célból a munkaszerződés, illetve a munkajogviszony tartalmát kevésbé mélyrehatóan módosítják. IV. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása és egységes szövege tárgyában alkotott 1974. évi I. törvény 51. §-ának (1) bekezdése szerint „Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép". Ebből következik, hogy a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermek eltartása és gondozása céljára az állam, illetőleg a társadalombiztosítás által nyújtott kedvezmények és szolgáltatások az örökbe fogadó anyát illetik meg. Ezért a munkaviszonyban álló és csecsemőt örökbe fogadó nőt az örökbefogadás napját követően megilletik ugyanazon jogok, mint a szülő nőt, illetőleg ugyanolyan védettséget élvez (szoptatási időkedvezmény, szülési, illetőleg fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom stb.), mint a vér szerinti anya. Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a szoptatási időkedvezmény vonatkozásában a 6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 18/B. §-a is. Az Mt. V. 57. §-ának (1) bekezdése szerint a terhes, illetőleg szülő nőt húsz hét szülési szabadság illeti meg és a szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt kell kiadni. Ebből következik, hogy az örökbe fogadó anyának járó szabadság kiszámításánál ezt a négyheti — tehát 28 napi — szabadságot a szülés előtt kiadottnak kell tekinteni. Erre az időre az örökbe fogadó anyának terhességigyermekágyi segély nem jár. Megilleti azonban a csecsemőt örökbe fogadó nőt a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára a terhességi-gyermekágyi segély éppúgy, mint a vér szerinti anyát. A vér szerinti anyát a szülést követően hatheti — 42 napi — szülési szabadság illeti meg, ezt követő időre a gyermekének örökbefogadása esetén a szülési szabadság tartamából még hátralevő időre vonatkozó jogát elveszti. V. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. számú rendelet 1. §-ával módosított 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a dolgozó nőt gyermekgondozási segély illeti meg, ha — egyéb feltételek fennállása esetén — a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül öszszesen 12 hónapi munkaviszonyban állt. A 3/1967. (I. 29.) Korm. számú rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerint pedig a mezőgazdasági termelőszövetkezet nőtagja gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12 hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Ezeknek a rendelkezéseknek egybevetéséből azt kell megállapítani, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosultság megállapításánál a mezőgazda66