Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

tározat ellen szolgálati felettes hiányában jogorvoslattal nem élhetnének és ennek folytán hátrányos helyzetbe kerülnének a magasabb vezetői munkakört betöltő tagokkal szemben, akik a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen nem vitásan keresettel fordulhatnak a bírósághoz. Márpedig szövetkezeten belül ilyenfajta hátrányos megkülönböztetés az alkalmazottak terhére nem engedhető meg. Ennek az álláspontnak a helytálló voltát támasztja alá a Pp. 349. §-ához fűzött miniszteri indokolás, amely szerint egységes a szabályozás abban a kérdésben, hogy bármilyen alkalmazott, illetőleg dolgozó munkaügyi vitája — ha külön jogszabály szerint jogorvoslatnak egyáltalában helye van — a munkaügyi bíróság elé tartozik. A fent kifejtettek vonatkoznak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti közös vállalkozás magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottai munkaügyi vitáira is, minthogy ezeket, figyelemmel az R. 77. §-ának (1) bekezdésére, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre érvényes rendelkezések szerint kell elbírálni. A most idézett jogszabály szerint a közgyűlés hatáskörében általában az igazgatótanács jár el. A Tv. 74. §-ának már idézett (2) bekezdése, illetőleg 9. §-ának (2) bekezdése alapján a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók felett a fegyelmi és a kártérítési jogkört a közgyűlés gyakorolja. Azt, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetben kik a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók, az R. 31/C. §-a határozza meg. Az R. 77. §-ának (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a közös vállalkozás szervezetének külön nem szabályozott kérdéseiben a termelőszövetkezetekre érvényes rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Az R. 31/C. §-a alapján kell tehát értelemszerűen eldönteni, hogy a közös vállalkozásnál kik minősülnek magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozóknak. A közös vállalkozás magasabb vezetői munkakört betöltő alkalmazottai fegyelmi és kártérítési ügyében is — figyelemmel az R. 77. §-ának (1) bekezdésére — az igazgatótanács által hozott határozat ellen a Tv. 94. §-ának (2) bekezdése értelmében a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet fordulni a munkaügyi bírósághoz. MK 57. szám I. A terhesség miatt ideiglenesen más munkakörbe áthelyezett nőt az előző munkakörében elért átlagkeresete munkaszünetelés esetén is megilleti. Ugyancsak az előző átlagkeresetére jogosult akkor is, ha áthelyezése: a) rövidebb munkaidejű munkakörbe, vagy ha b) éjszakai beosztással járó munkakörből más munkakörbe történt. II. A terhes nő ideiglenesen hosszabb idejű munkakörbe csak hozzájárulása esetén helyezhető át. III. A terhes nőt előző átlagkeresete abban az esetben is megilleti, ha az állapotának egészségügyi szempontból megfelelő körülmények biztosítása végett munkafeltételeit — különösen munkahelyét, vagy munkaidő-beosztását — munkakörének megváltoztatása nélkül módosítják. IV. A csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó kedvezmények az örökbe fogadó nőt illetik meg. V. A gyermekgondozási segélyre jogosultsághoz szükséges 12 havi mun63