Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

hogy a társadalombiztosítási szerv a nyugellátást, illetőleg a baleseti nyugellátást milyen időtartamon át folyósítja. Az Sz. 190. §-ában megjelölt szervek, ipari szövetkezetek felelőssége tehát akkor is az Sz. 190. §-ának (3) bekezdésében meghatározott átalányösszegben áll fenn, ha a ténylegesen folyósítandó nyugellátás végösszege ennél kevesebb. b) A 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat (Sz.) 190. §-ának (3) bekezdését — kifejezett rendelkezés folytán — csak a megtérítésre kötelezett szerv és a társadalombiztosítási szerv közötti jogviszonyra kell alkalmazni, nem irányadó az más jogviszonyra, így a megtérítésre kötelezett szerv és a dolgozója vagy más személy közötti jogviszonyra, illetőleg a társadalombiztosítási szerv és az Sz. 190. §-ának (1) bekezdésében nem említett szerv közötti jogviszonyra. Ehhez képest az átalányösszeg fizetésére kötelezett szerv a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat (Sz.) 190. §-ának (3) bekezdése alapján fennálló megtérítési kötelezettségét a vele munkaviszonyban álló dolgozóra a munkajogi jogszabályok rendelkezései szerint, a munkaviszonyon kívül álló személyre pedig a Ptk.-nak a kártérítésre vonatkozó szabályai szerint háríthatja át. E személyek azonban, ha a valóságos (tényleges) kár a 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat (Sz.) 190. §-ának (3) bekezdésében meghatározott átalányösszegnél kisebb volt, vagy a reájuk vonatkozó felelősségi szabályok szerint kisebb összeg erejéig tartoznak kártérítéssel, nem az állami szervet terhelő átalányösszeget, hanem az őket terhelő kisebb összeget tartoznak megfizetni. Ha az átalányösszeg megtérítésére kötelezett szerven kívül a balesetért a károsulttal szemben más szerv is felelősséggel tartozik, és a felelősségnek mértéke a reá vonatkozó felelősségi szabályok szerint az átalányösszeget meghaladja, a társadalombiztosítási szerv az átalány összegét meghaladó igényét a T. 190. §-a alapján vele szemben érvényesítheti. MK 46. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A társadalombiztosítási szerv a munkáltatóval szemben nem léphet fel megtérítési igénnyel,fiw\a balesetelhárító vagy egészségvédő óvó rendszabályt, vagy óvóintézkectest kizárólag maga a balesetet szenvedett dolgozó mulasztotta el. A KRESZ szabályai az állandó ítélkezési gyakorlat szerint óvó rendszabályok. Az Mt. 51. §-ának (4) bekezdése szerint a vállalat köteles minden rendelkezésre álló intézkedést megtenni a dolgozók egészségét és biztonságát fenyegető veszélyek elhárítására. Az Mt. 9. §-a pedig előírja, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó részletes szabályokat elsősorban a balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabályokban kell meghatározni. Az 1975. évi II. törvény (T.) 108. §-a szerint a munkáltató köteles megtéríteni a baleseti ellátást, ha a baleset annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező balesetelhárító és egészségvédő óvó rendszabálynak vagy óvintézkedésnek nem tett eleget. Ugyanilyen meg54