Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)
tartás, az abból eredő károsodás a vállalat részéről nem volt elhárítható. Az elháríthatatlanságra itt is irányadók ab) pont alatt kifejtettek. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy az üzemi balesetek elleni védekezés egyik jelentős eszköze a technológiai utasítások, óvó rendszabályok megtartása. Ezek az előírások azonban csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha azokra a vállalat kellően kioktatja a dolgozóit, és megfelelő intézkedéseket tesz azok megtartása érdekében. Nem hivatkozhat tehát elháríthatatlanságra a vállalat, ha ezt a kötelezettségét elmulasztotta. Ha a kárt nem kizárólag a károsult dolgozó magatartása okozta, hanem olyan egyéb okok is fennállnak amelyekre tekintettel a vállalat a felelősség alól nem mentesülhet, a károsult dolgozó közreható magatartása csak az esetben lehet kármegosztás alapja, ha az vétkes volt. Erre egyébként az Mt. 62. §-ának (2) bekezdése kifejezetten is utal. d) A 4/1967. (VI. 8.) MüM számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM számú rendelet 1/C. §-a szerint, ha a sérelem az Mt. 35. §-ának (3) bekezdése alapján ideiglenesen más vállalathoz átengedett dolgozót éri, a dolgozót alkalmazó vállalat ezért ugyanúgy felel, mintha az nála következett volna be. Nem rendezi azonban ez a jogszabály azt a kérdést, hogy melyik vállalat működési körét kell figyelembe venni, s melyik vállalat vonatkozásában kell vizsgálni az elháríthatatlanságot. A kirendelés s az annak folytán végzett munka különböző helyzeteket idézhet elő mind az érdekelt vállalatok, mind a dolgozó vonatkozásában. Vannak olyan esetek, amikor kirendelés esetén is a kirendelő vállalat látja el utasításokkal a dolgozót, és az ő tevékenységének van jelentősége a végzett munkával kapcsolatban, de vannak olyan esetek is, amikor a kirendelő vállalatnak nincs befolyása a munka végzésére. E két szélső eset között vannak olyan közbenső esetek is, amikor mindkét vállalat tevékenységének jelentősége van. Ezekből a különböző helyzetekből azonban a kötelességét teljesítő dolgozóra az Mt. 62. §-ában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából nem származhat hátrány. Az ő vonatkozásában közömbös, hogy a károsodást előidéző ok melyik vállalat működési körével függ össze, és hogy az melyik vállalat részéről volt objektíve elhárítható. Ezért annak megállapításánál, hogy a károsodást a vállalat működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte-e elő, azt kell vizsgálni, hogy az előidéző ok mindkét vállalat működési körén kívül esett-e, s az mindkét vállalat részéről objektíve elháríthatatlan volt-e. Ehhez képest a kirendelő vállalat a felelősség alól akkor mentesülhet, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok a másik vállalat működési körén kívül esett és annak részéről sem volt objektíve elhárítható. A kifejtettek megfelelően irányadók a foglalkozási megbetegedésből eredő károkra is, azzal az eltéréssel azonban, hogy e kártérítési felelősség alól a működési körön belüli elháríthatatlanság bizonyítása is mentesít. MK 30. szám Ha a dolgozó egészségi állapota, testi fogyatkozása, szervezeti adottsága nem okozott keresetveszteséggel járó munkaképesség-csökkenést, és a dolgozó keresetvesztesége életének, testi épségének, egészségének a munkaviszony keretében történt megsértése folytán következett be, a vállalat az 39