Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

összefüggés megléte esetén a vállalat a felelősség alól nem mentesülhet, az okozati összefüggés hiánya esetén pedig azt kell vizsgálni, hogy a károkozást előidéző ok elhárítható volt-e. A működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggést a vállalat vonatkozásában és objektív ismérvek alapján kell vizsgálni. Elháríthatatlan pedig az olyan behatás, amelyet a technika, a műszaki lehetőségek objektíve adott szintje mellett a rendelkezésre álló idő alatt nem lehet megakadályozni. A vállalatnak az üzemi balesetből eredő károkért a dolgozóval szembeni felelőssége természetesen nem érinti a vállalatnak azt a jogát, hogy a kárt az erre vonatkozó felelősségi szabályok szerint a tényleges károkozóra egészben vagy részben áthárítsa. A kifejtettek a foglalkozási megbetegedésből eredő károk miatt való felelősségre azzal az eltéréssel irányadók, hogy a vállalat kártérítéssel akkor sem tartozik, ha bizonyítja, hogy a foglalkozási megbetegedés bekövetkezése működési körén belül is elháríthatatlan volt [Mt. V. 99. § (1) bekezdés], A vállalat azonban a felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha — a hatóság által elrendelt óvóintézkedések foganatosításán túl — az objektíve adott műszaki és gazdasági lehetőségekkel élve mindent megtett a foglalkozási betegségek megelőzése, illetőleg a foglalkozási ártalmak csökkentése érdekében. c) Az Mt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint külön kimentési ok az, ha a kárt kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. A felelősség alóli mentesülés alapjául tehát ez esetben a károsult dolgozó olyan magatartása szolgálhat, amely a károsodásnak kizárólagos és egyben elháríthatatlan oka volt. Annak megállapításánál, hogy a károsodás kizárólagos oka a károsult dolgozó magatartása volt-e, nem hagyhatók figyelmen kívül a munkahely káros hatásai, az adott munka végzésének sajátos körülményei. Ha a balesetet a dolgozó vigyázatlansága, figyelmetlensége, ügyetlensége, a technológiai előírások, óvó rendszabályok megszegése, a munka végzése során bekövetkezett rosszullét vagy egyéb személyi adottság okozta, ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a károsodásnak ezek voltak a kizárólagos okai. A dolgozó figyelmét ugyanis a munkavégzés során számos körülmény befolyásolhatja. Sokszor előfordul, hogy a dolgozót hirtelen éri valamilyen behatás, a figyelem elterelődésének, a nem kellő körültekintésnek ez az oka, s ez is előidézője a kárnak. Ugyanígy, ha a vállalat tud róla, hogy a dolgozó a technológiai előírásokat, óvó rendszabályokat nem tartja meg, de az ellenőrzés során a megfelelő intézkedéseket elmulasztja, vagy eltűri, hogy a dolgozó a munkát az előírások megszegésével végezze, sőt esetleg ezt el is várja, vagy erre őt utasítja, nem lehet szó arról, hogy a kárt kizárólag a dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta. Hasonlóképpen a dolgozónak a munkavégzés során bekövetkezett rosszulléte is összefüggésben állhat a munka jellegével és a munkahely adottságaival. Ilyenkor sem lehet szó arról, hogy a kárt kizárólag a dolgozó magatartása okozta. Minden ilyen esetben körültekintően kell vizsgálni, hogy a kárt a dolgozó maga okozta-e, avagy annak bekövetkeztében olyan ok is közrehatott, amely a vállalat működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a vállalat részéről objektíve elhárítható lett volna. A dolgozónak a károsodásra vezető kizárólagos magatartása esetén a vállalat felelőssége alóli mentesülésének további feltétele az, hogy a maga38