Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

nyos része egy munkanapot sem éri el [Mt. V. 56. § (2) bekezdés]. A fél munkanapot elérő töredék azonban egész munkanapnak számít [6/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet 13. § (2) bekezdés]. IYIK 20. szám A dolgozó fegyelmi és anyagi felelőssége egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhet. Ha a dolgozó a vállalatnak anyagi kárt is okozott és a dolgozóval szemben a fegyelmi eljárás rendjén anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetést is szabtak ki, ez nem akadálya a dolgozó anyagi felelősségre vonásának. Ha a dolgozó a munkaviszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen olyképpen szegi meg, hogy a vállalatnak anyagi kárt is Okoz, a dolgozóval szemben az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének c) pontja, Mt. V. 87. §-a, illetőleg az Mt. 56. §-ának (2) bekezdése, Mt. V. 93. §-a értelmében közvetlen anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetés is alkalmazható. Az anyagi hátránnyal járó fegyelmi büntetések alkalmazása nem zárja ki, illetőleg egymagában nem teszi mellőzhetővé a kárt is okozó dolgozó anyagi felelősségre vonását. Az anyagi hátránnyal is járó fegyelmi büntetés nem jelent egyet a munkaviszonyából eredő kötelezettség vétkes megsértésével okozott kár megtérítésével [Mt. 57. § (1) bekezdés]. A két jogintézmény együttes alkalmazásának nincs akadálya. A dolgozónak az Mt. 57. §-a (1) bekezdése szerinti anyagi felelősségét nem szünteti meg az, ha vele szemben olyan fegyelmi büntetést szabnak ki, amely közvetlen anyagi hátrányt is jelent. A dolgozó fegyelmi és anyagi felelőssége két különálló jogintézmény, egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhetnek. A társadalmi tulajdon fokozott védelmére több eszközzel lehet nevelni. Az ezzel elérni kívánt cél megvalósítását szolgáló eszközök hatékonyságát fokozza az, ha kellően differenciáltak és ezek együttes hatását lehet a társadalmi tulajdon megkárosítóival szembeállítani. A kiemelt jogi szabályozás éppen a több irányú védelmet kívánja biztosítani azzal, hogy károkozás esetére a kártérítésre kötelezés mellett egyéb jogkövetkezmények (pl. fegyelmi büntetés stb.) alkalmazását is lehetővé teszi. Ezért a jogalkotó szándékával ellentétben állana az olyan gyakorlat, amely károkozás esetén a jogszabály szerint alkalmazható joghátrányok valamelyikének alkalmazhatóságát azon az alapon zárná ki, hogy ez kétszeres felelősségre vonást jelentene, s egyben csökkentené a jogi eszközök alkalmazása útján a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében elérni kívánt hatást. MK 21. szám A felelős beosztású dolgozónak a vállalattal szembeni anyagi felelőssége kártérítés érvényesítésének elmulasztása esetén nem terjedhet túl annak a dolgozónak az anyagi felelősségén, akivel szemben a kártérítés érvényesítését elmulasztotta. Az Mt. V. 95. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében gondatlan károkozás esetében másfél havi átlagkeresetével felel a kollektív szerződésben meghatározott felelős beosztású dolgozó, ha a kárt termelési, gazdálkodási 29