Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

A részletesen megindokolt és tételesen felsorolt dolgozói magatartásoknál, amelyek megalapozzák az alkalmatlanságra történt felmondást, a munkaügyi vitában eljárt szerveknek sem általánosságban, hanem mindig konkrétan, az adott munkáltató és az adott munkakör figyelembevételével kell állást foglalniuk. (M. törv. 1.10 144/1974. sz.) Az adott esetben az alperes nem sorolta fel tételesen, melyek azok a magatartások, amelyek miatt a felperes a betöltött munkakör ellátására nem alkalmas. Ennek hiányában nem is vizsgálhatta az eljárt bíróság, hogy a felperes magatartása vagy szakképzettségének hiányosságai miatt alkalmatlan-e az adott munkahelyen betöltött munkaköre további ellátására. A munkaügyi bíróság akkor járt volna el a jogszabályoknak megfelelően, ha észlelve a felmondás hiányosságait, a felperes keresetének helyt ad. (M. törv. II. 10 350/1975. sz.) d) Felmondási idő 72. a) Ha a dolgozó munkaviszonya felmondás folytán szűnik meg és a vállalat a dolgozót a munka végzése alól felmenti, a vállalat a felmentés tartamára kifizetett átlagkeresetet vagy annak arányos részét a dolgozótól, illetőleg örököseitől akkor sem követelheti vissza, ha a dolgozó már a felmondás időtartama alatt új munkaviszonyt létesített, s munkába is lépett, vagy a felmentés teljes időtartamának letelte előtt meghalt. b) Ha a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, azt a részére, vagy a jogosultság megszerzése után történt elhalálozása esetében az örökösei részére folyósítani kell akkor is, ha annak kifizetését a dolgozó az esedékességkor nem kérte (MK 11. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 19. oldalon). 73. A közügyektől eltiltott dolgozónak az eltiltás alá eső munkaviszonya a bíróság ítélete jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg (MK 13. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 21. oldalon). 74. A munkaviszony megszűnésének időpontja nem módosul azáltal, hogy a dolgozó szabadságmegváltásban részesült (MK 79. számú állásfoglalás, indokolását lásd a 91. oldalon). 75. A felmondási idő azt a napot követő napon veszi kezdetét, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (kézbesítés) történt [5/1967. (X. 8.) MüM sz. r. 1. §-ának (2) bekezdése]. A felperes 1969. július 11-től állt munkaviszonyban, adminisztrátor munkakörben az alperes m-i Járási Művelődési Központnál. Az alperes igazgatója 1972. november 30-án kelt intézkedésével a felperes munkaviszonyát írásban felmondta. A felmondást azzal indokolta, hogy a felperes 1972. november 27-én délután engedély nélkül távozott el munkahelyéről és munkaidő alatt a művelődési központ presszójában szórakozott, az ezt követő napokon pedig, november 28-án, 29-én és 30-án a munkahelyéről igazolatlanul távol maradt. Ezért úgy tekintette, mint aki az intézménynél nem kíván tovább dolgozni. Az alperes a felperes részére 1972. december 216