Nagy Zoltán (szerk.): Munkajogi döntvénytár. Bírósági határozatok 1. kötet, 1970-1975 (Budapest, 1977)

kozása is van a követelésnek, mert a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete a dolgozó jogait és azok érvényesítését az Mt. 62. §-ától függetlenül külön szabályozták, így a vállalat helytállási kötelezettsége nem az Mt. 62. §-án, hanem kifejezetten más munkajogi szabályon alapul/ Minthogy a munkakönyv jogellenes visszatartásával a dolgozónak okozott kár megtérítéséről sem a Munka Törvénykönyve, sem annak végrehajtási rendelete külön szabályozást nem tartalmaz, az Mt. 62. §-án alapul a vállalat felelőssége azért a kárért is, amelyet a dolgozónak a munkakönyv jogellenes ki nem adásával okozott. Erre egyébként az Mt. 62. §-ához fűzött miniszteri indokolás 4. pontja is utal. Ezért a munkaügyi bíróságnak ebben a kérdésben hozott határozata is fellebbezéssel támadható meg a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében. Ezzel szemben olyan esetben, amikor a dolgozónak a vállalattal szemben támasztott követelése nem a Munka Törvénykönyvének a vállalat anyagi felelősségéről szóló 62. §-a rendelkezésein, hanem más munkajogi szabályon alapul, a munkaügyi bíróság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, 'ííem támadható meg tehát fellebbezéssel — egyebek között — az a határozat sem, amelyet a munkaügyi bíróság a munkaviszonynak a vállalat által jogellenesen történt megszüntetésére alapított megtérítési igény tárgyában hozott, mert a dolgozónak ezt az igényét nem a vállalat anyagi felelősségére vonatkozó — a Munka Törvénykönyve IV. részében „Anyagi felelősség' cím alatt foglalt — jogszabályok, hanem a munkajog más szabályai — a Munka Törvénykönyvének III. részében a „Munkaviszony" című fejezetben foglalt 31. §-ának (1) bekezdése és az Mt. V. 33. §-a — alapján kell elbírálni^ Egyébként a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén az elmaradt munkabér vagy a jogellenes elbocsátás folytán felmerült kár (Mt. V. 33. §) tekintetében a fellebbezés megengedése olyan jogilag elfogadhatatlan helyzetet teremtene, hogy bár a fegyelmi határozat vagy felmondás útján történt elbocsátás jogellenessége — a felelősség jogalapja — kérdésében nincs helye fellebbezésnek, a munkaviszony jogellenes megszüntetés által okozott joghátrány jóvátétele (reparációja) kérdésében azonban fellebbezéssel lehetne élni a munkaügyi bíróság határozata elleny A kifejtettek szerint a Pp. 358. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a vállalatnak az Mt. 62. §-ában, illetőleg az Mt. V. 99—100. §-aiban meghatározott anyagi felelőssége tárgyában hozott munkaügyi bírósági határozat ellen van helye fellebbezésnek a megyei bírósághoz, ideértve a munkakönyv ki nem adása miatt fennálló anyagi felelősséget is. MKT 2/1975. szám Üj eljárás kezdeményezésének alapja lehet olyan jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy más hatósági határozat is, amely a munkaügyi döntőbizottság határozatának jogerőre emelkedése után keletkezett. Az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen, annak jogerőre emelkedésétől számított hat hónap alatt mind a dolgozó, mind a vállalat új eljárást kezdeményezhet, ha olyan tényre vagy bizonyítékra, illetőleg jogerős munkaügyi döntőbizottsági, bírósági vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a munkaügyi vita során 106